Állandó jellegű öntözésnél először vízjogi létesítési engedélyt, azt követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól. A létesítési engedélynek tartalmaznia kell a megvalósulás módját, pontos műszaki leírását. Ha fúrt kútból történik az öntözés, akkor a kút minden paraméterét, vízadó képességét, talajra gyakorolt hatását stb. fel kell tüntetni. Ezen felül szükséges a környező felszín alatti viszonyokat és a műszaki elemek elhelyezkedését geodéziai beméréssel vizsgálni.

-        Ha föld alatti vezetéken keresztül jut el a víz a kivételi ponttól a felhasználási helyig, akkor talajmechanikai fúrásokat kell végezni, illetve talajvédelmi tervet készíteni.

-        Ha a tervezett vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozatát vagy hozzájárulását is be kell nyújtani.

-        Amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor be kell szerezni a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

(Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

-        18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1)-(4) bekezdése,

-        18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. és 4. melléklete,

-        72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete,

-        314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete,

-        147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 60. § (1) a) pontja)

Mire jogosít fel a létesítési engedély?

A megszerzett vízjogi létesítési engedély a tervezett vízilétesítmény megépítésére jogosít, az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett.  A vízjogi létesítési engedély megszerzése nem jogosít fel vízhasználatra, valamint nem mentesít a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

A vízjogi létesítési engedélyezés díja

A vízjogi létesítése engedélyezési eljárás lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségtől.

Abban az esetben, ha az öntözéshez a gazdálkodó egyéb létesítményeket is kíván létesíteni (pl. táp- és lecsapoló csatornák, nyomó- és gravitációs vezetékek, vízkormányzó műtárgyak, vízkivételi zsilipek, meliorációs létesítmények), úgy az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségen felül a beruházás bruttó költségéhez igazodva létesítményenként további igazgatási szolgáltatási díj is felmerül.

A fentieken túl azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik:

Mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól

a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a

vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása.

A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárások ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

A vízilétesítmények megépítését követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól.

Az üzemeltetési engedélykérelem tartalma (teljesség igénye nélkül):

-        létesítési engedély határozata

-        a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példánya

-        a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével

-        a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatok (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyisége és minősége)

-        felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén:

• amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a vízföldtani napló és az 5. melléklet I/A. pontja szerinti műszaki dokumentáció,
• az előbb nem említett esetekben a 5. melléklet I/B. pontja szerinti műszaki dokumentáció;

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (VI. 13.) korm. rendelet 5. §-a és a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet

1. 1. §-a és 3. számú melléklet VI. pontja

Mire jogosít fel a vízjogi üzemeltetési engedély?

A vízilétesítmény használatbavételére, és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére jogosít fel, az engedélyben meghatározott feltételekkel és a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek mellett.

Az vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap.

Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80%-a, azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik:

Mentes a díjfizetési kötelezettség alól

c) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a

vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

d) a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása.

További kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal!