A Kármentesítési folyamat menete
A kármentesítést, vagyis a tényleges műszaki beavatkozást tényfeltárás előzi meg. A tényfeltárás alapját az archív adatok begyűjtése, a várható szennyezőanyagok fajtájának meghatározása képezi. Ezek alapján lehet a tényfeltárás metodikáját és módszereit meghatározni. A hierarchikus és célirányos stratégia közül az ismereteknek megfelelőt kell választani, illetve esetenként a kettő kombinációját. Az archív anyagok kiértékelését, az esetleges bioindikációk figyelembevételét a közvetett vagy közvetlen tényfeltárási módszerek, hidrogeológiai, talaj póruslevegő vizsgálatok, mintavételek, kémiai elemzések, modellezések, kockázatelemzések követik. Az így szerzett ismeretek alapján készül el a műszaki beavatkozási terv, mely az adott területre az alkalmazhatóság, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából a legcélszerűbb kármentesítési megoldást tartalmazza. A műszaki beavatkozás kockázatelemzéssel meghatározott helyszín-specifikus egyedi kármentesítési határértékhez van rendelve, amely határérték elérésével a műszaki beavatkozás lezárul. A beavatkozás befejezését záródokumentációban kell dokumentálni. Ezt követően a területen a kármentesítés ideje alatt működtetett monitoring rendszer felhasználásával kármentesítési utómonitoringot kell végezni, melynek időtartama jellemzően 4-5 év.
Kármentesítési technológiák
BEVEZETÉS
A szennyezett területek kármentesítése a fejlett országokban már az 1970-es években elkezdődött.
Magyarországon az 1990-es évek elején került a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye. Ezen szennyeződések jelentős része a talajban és a felszín alatti vizekben található, ahol károsító hatásuk gyakran térben és időben elkülönül. Hatásuk sokszor csak akkor válik egyértelművé, amikor már közvetlen veszélyt jelentenek az élővilágra vagy az ott élő emberekre. A környezetkárosodások felderítésének és megszűntetésének jelentős költsége van, melyet részben költségvetési forrásokból fedeznek, mivel az általánosan elfogadott „szennyező fizet elv” sok esetben nem érvényesíthető. Azokon a helyeken, ahol a szennyező fellelhető vagy jogutódlással a környezeti károkat átvállalták, ott az érintett szerveknek, vállalatoknak kell a kármentesítés költségeit állni.
Több mint 30 év alatt szerzett kármentesítési tapasztalataink alapján elmondható, hogy a kármentesítési technológiákat, kármentesítő rendszereket mindig az adott földtani, vízföldtani adottságoknak megfelelően kell megválasztani és kombinálni. A kármentesítő technológiákat, berendezéseket és eszközöket fokozatosan kell fejleszteni, hogy minél költséghatékonyabban lehessen a kármentesítést végezni. Ezek a megállapítások természetesen az érc- és ásványbányászat által okozott szennyezések felszámolására, illetve a bányászat által igénybe vett területek rehabilitációjára is igazak.
A kármentesítések kivitelezésének alapját képezi:
- a felszín alatti szennyezések feltárása,
- a talajmechanikai és feltáró fúrások kivitelezése,
- a monitoring kutak és a kármentesítő technológia kútjainak (termelő, injektáló, elszívó, stb.) kialakítása,
- a kármentesítő és monitoring rendszerek kiépítése és üzemeltetése.
A fúrási, feltárási munkálatokat URB 2A/2, MWG-6, R-41 típusú fúrógépekkel végezzük. Az URB 2A/2 típusú önjáró fúróberendezés 100 m-t is meghaladó fúrások elvégzésére alkalmas, de a környezetvédelmi kármentesítések gyakorlatában jellemzően 35 m-nél kisebb mélységű fúrások és kutak kerülnek kialakításra. A fúrógépet, a fúrási technológiát és a talajmintavétel típusát (zavart, zavartalan, mag, hollow-stem auger, stb.) mindig az adott helyszín ismerete alapján választjuk meg. A furatátmérő 180-800 mm közötti, a kialakítandó kutak béléscsövezését általában Æ40 - Æ315 mm PVC anyagból készítjük. Természetesen egyéb, a helyszín adottságainak megfelelő béléscsövezés (pl. KPE, acél vagy saválló acél) is lehetséges. A fúrásokból nyert talaj- és talajvízminták, geológiai-hidrogeológiai adatok alapján kerül sor a szennyezés kiterjedésének és mértékének megállapítására. A mintavételi fúrások egy részét monitoring kúttá alakítjuk át. Ezekben az általában 110-140 mm átmérőjű, a megfelelő mélységben réseléssel szűrőzött kutakban folyamatosan nyomon követhető a talajvíz minőségváltozása, illetve az esetleges önálló fázisú szénhidrogén vastagság-változása. A feltárás során összegyűjtött adatok feldolgozása alapján meghatározásra kerül a kármentesítési technológia típusa.
In Situ kármentesítési technológiák
A Zábrák Kft. által alkalmazott in situ technológiák a következők:
- pump-and-treat (P&T),
- talajmosás (in situ soil flushing),
- levegőinjektálás (air-sparging),
- biosparging,
- talajgáz elszívás (soil vapor extraction -SVE),
- talajszellőztetés,
- bioventing,
- bioremediáció,
- illetve ezek kombinációi.
 |
