A kármentesítéshez kapcsolódóan végzett tevékenységekről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet rendelkezik. A kármentesítést, vagyis a tényleges műszaki beavatkozást tényfeltárás előzi meg. A tényfeltárás alapját az archív adatok begyűjtése, a várható szennyezőanyagok fajtájának, illetve méretének meghatározása képezi, melyet helyszínen akkreditált mintavételek segítségével tudunk megismerni.
Miután a tényfeltárás és a szennyeződés lehatárolása megtörtént, a kapott adatok alapján készül el a műszaki beavatkozási terv, mely az adott területre az alkalmazhatóság, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából a legcélszerűbb kármentesítési megoldást tartalmazza. A műszaki beavatkozás meghatározott, helyszín-specifikus kármentesítési határérték eléréséhez van rendelve, így a tervezés során az a célunk, hogy pontos számításokkal, kockázatelemzéssel, és modellezéssel az adott területre a lehető leghatékonyabb technológiá(ka)t tervezzük, így a leghamarabb elérve a szennyeződés határérték alá való csökkenését.
A műszaki beavatkozás befejezését záródokumentációban kell dokumentálni. Ezt követően a területen a kármentesítés ideje alatt működtetett monitoring rendszer felhasználásával kármentesítési utómonitoringot kell végezni, melynek időtartama jellemzően 4-5 év. A monitoring során keletkezett adatok összegzésre, elemzésre kerülnek a monitoring záródokumentációban.
- Tényfeltárások végzése, tényfeltárási záródokumentáció készítése
- Műszaki beavatkozási tervek készítése
- Műszaki beavatkozások végzése, beavatkozási záródokumentációk készítése
- Vízjogi engedélyezési tervek készítése, engedélyeztetése
- Monitoring tervezése és végzése, monitoring záródokumentáció készítése
- Humán-egészségügyi és környezeti kockázatelemzés készítése
- Hidraulikai és transzport modellezés végzése
