A vizek és talajok szennyezéséről, az azzal járó negatív hatásokról napjainkban egyre több szó esik. Nemcsak a média követi fokozott figyelemmel a témát, de egyre több kutatás vizsgálja világszerte a fizikai és kémiai szennyezések különböző formáit, amelyek élővizeinket és ártereinket érik. Mit tehetünk mi azért, hogy a szennyezést csökkentsük?

Megkezdődött a nyaraló szezon. A fapados társaságoknál a legtöbb olasz nagyvárosba néhány ezer forintért lehet repülőjegyet vásárolni. A hétvégéket kihasználva sokan választják Milanót úticélként. A kötelező látnivalók között legtöbbször a Duomo di Milano, a Scalá és a neves divatmárkákat felvonultató Galleria Vittorio Emanuele passzázs szerepel. De a második legnépesebb olasz nagyvárosban a történelmi látnivalók mellett a zöld építészet ikonikus épületegyüttese is figyelmet érdemel.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Az indiánoknak tulajdonított mondás valójában David Brower környezetvédelmi aktivistától származik, aki ezzel a mondattal arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a természeti értékek kizsákmányolása nem fenntartható, ha ezen az úton haladunk tovább, az utánunk következő generációk lehetőségeit éljük fel. Vajon ők miként gondolkodnak erről?

A projekt célja egy távolról vezérelhető, zöld energiával is működtethető lefölöző szivattyú- továbbfejlesztése és annak komplex vezérlését lehetővé tevő szoftver rendszer kifejlesztése volt. A projekt fizikai megvalósításával egy új szolgáltatás kialakítására nyílt lehetőség a Pályázó számára, amelynek alapját képezte a kifejlesztésre kerülő lefölöző szivattyú- és annak komplex vezérlését lehetővé tevő szoftver rendszer, mint új műszaki megoldás létrehozása.

Év elején fogalmazódott meg bennünk az éves csapatépítő tevékenységeinknek keretet adó koncepció, amely az üzleti életben is egyre inkább teret hódító társadalmi (vállalati) felelősségvállalás (Corporate social responsibility, röviden CSR) fogalma köré épülő cselekvési tervet foglal magába.

A 2022-es év az elmúlt 122 év harmadik legmelegebbje volt Magyarországon. A tavaly hazánkban lehullott csapadék mennyisége a megszokottnak csak a 81%-a volt, ezzel a 17. legszárazabb évet tudhatjuk magunk mögött 1901 óta. Az aszály hatására a víz minden eddiginél jobban felértékelődött, hiszen a bőrünkön – és a pénztárcánkon – érezhettük mi történik, ha nincs belőle elég.

Egy óra lekapcsolódás az elektromos hálózatról nem tűnik nagy áldozatnak, igaz? Próbáld ki március 25-én, 20.30 és 21.30 között! A WWF globális kezdeményezésének célja, hogy szimbolikusan kiálljon az éghajlatváltozás elleni harc fontossága mellett. És hogy mivel töltsük ki azt az egy órát? Erre is kapunk tippeket tőlük!

Az egyén döntéseinek felelőssége a mindennapokban 1998 óta létezik World Energy Efficiency Day, az energiahatékonysági világnap. Célja, hogy felhívja a figyelmet a nem megújuló energiaforrások rohamos mértékű csökkenésére, és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére, ezzel együtt a klímavédelem fontosságára.

Habár napjainkban a legtöbb fejtörést a háztartások számára a fűtés és az üzemanyag költségek drasztikus emelkedése okozza, képzeljünk el egy disztopikus világot, amelyben a legértékesebb kincs a víz lesz. Nincs nehéz dolgunk, hiszen a sci-fi filmek jelentős részében megjelenik ez a probléma, gondoljunk csak a MadMax sivár világára, ahol a hatalom azé, aki a megmaradt kevés édesvizet birtokolja. Vajon valósággá válhat?

Az iráni fürdővárostól a Tatai Vadlúd Sokadalomig. Rámsar 1971. február 2. „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire" 52 éve egy kis iráni fürdővárosban a Kaszpi-tenger partján, 18 ország aláírta az egyik legrégebbi és legdinamikusabban fejlődő természetvédelmi egyezményt. 1975. december 21-ei hatályba lépésekor az első csatlakozó országok Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Finnország, Görögország, Irán, Norvégia, Svédország voltak.

Az elmúlt 10 napban annyi csapadék esett, amennyi megfelel a január havi átlagnak, sőt, az ország egyes területeire kéthavi mennyiség hullott. Annak ellenére történt ez, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a január-március hónapokat az év legkevesebb csapadékkal kecsegtető időszakaként tartja számon. Vajon bizakodásra ad okot, ha csapadékosan indul az év?

A december az év egyik legstresszesebb hónapja. A munkahelyi év végi zárás, a „még egy kicsit toljuk meg” hozzáállás nem kedvez az ünnepre való ráhangolódásnak. Sőt, a legtöbbünk számára a nyomás csak fokozódik az ajándékvásárlás, menü összeállítás, nagytakarítás Bermuda háromszöge miatt. Hogyan lehet mindezek ellenére az ünnepet meghitté tenni? Erre hozunk néhány ötletet!

A textil- és ruhaipar – az energetika után – a világ második legkörnyezetterhelőbb iparága. A gyártás jelentős CO2-kibocsátással (a textilipar a világ CO2 kibocsátásának 10 százalékáért felelős), víz- talaj- és levegőszennyezéssel jár, jellemzően rövid használat után pedig gyorsan hulladékká válik – lerakóra vagy égetőműbe kerül. Nem véletlen, hogy az idei Európai Hulladékcsökkentési Hét központi témája is a textil volt.

A gyerekek ösztönös kíváncsiságára, nyitottságára alapoz a szeptember közepén indult, 10 európai ország részvételével zajló Plastic Pirates – Go Europe! kampány, amelynek célja az európai folyók állapotának, szennyezettségi fokának felmérése, különös tekintettel a mikro- és makroműanyaggal való terheltségükre.

Az energiatakarékosság fontosságát talán még soha nem éreztük ennyire a bőrünkön. Szó szerint, hiszen az energiaárak emelkedésével a lakosság jelentős része kétszer is meggondolja, mikortól kapcsolja be a fűtést és mennyire tekeri fel a termosztátot.