Hiába a tudatos(nak gondolt) fogyasztói magatartás, egy felbontott, aztán elfelejtett zöldségkrém a hűtő leghátsó sarkában, megpenészedett tejföl-maradék és megszáradt kenyérvég vált hulladékká egy hét alatt a konyhámban.

Sokak számára a környezetvédelem egyet jelent a szelektív hulladékgyűjtéssel. Pedig rövid beszélgetést követően a legtöbb emberről kiderül, hogy jóval több hulladékcsökkentési praktikát ismer, vagy ismert gyerekként.

Ürge-Vorsatz Diana klímakutató-fizikus szerint készüljünk fel rá, hogy az a típusú nyári meleg, amit idén is tapasztalunk, még az enyhébb kategóriába esik a jövőt tekintve. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az idei, már így is forró nyár lesz a leghűvösebb, ennél már csak rosszabb jön.

A III. Tisza-tavi PET Kupa több szempontból is rendhagyó volt. Ez volt az első alkalom, hogy Tiszaderzsnél is megállt a PET-hajókból álló flotta, először indult fix helyszínről minden nap (Tiszafüred volt a bázis), és először vett részt rajta a Zábrák csapata.

Ezt a jelmondatot kapta az idei nemzetközi biodiverzitás napja, melyet 2001 óta ünneplünk május 22-én. Ritkán lehet röviden, hatásosan és találóan megfogalmazni a lényeget, azonban ezúttal sikerült: nincs megoldás, csak ha mi, emberek is teszünk érte.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legismertebb természet- és környezetvédelmi jeles nap az 1970 óta minden év április 22-én ünnepelt Föld Napja.

Nemrégiben azt kérdezték tőlem, mit jelent számomra a víz? A válasz, bár egyrészt egyszerű, hiszen magát az életet, másrészt bonyolult, mert olyan sok érzést és emléket indított el bennem a kérdés, hogy órákon át tudtam volna mesélni a balatoni nyarakról, a nyári kenuzásokról, gyerekkorom Duna parti játszótéri kalandjairól.

A tiszai folyótisztító kezdeményezés, a PET Kupa szervezőcsapatának tagjaként az a feladatom, hogy a versenyekre nevező csapatokat felkészítsem arra, hogy milyen kihívásokkal szembesülhetnek a folyótakarítással egybekötött vízi túrák alkalmával.

Az új év számtalan új lehetőséget tartogat. Például arra, hogy a környezettudatosság terén bővítsük tudásunkat, az elméletet gyakorlatra váltsuk

Mi köze vállalkozásomnak a környezetvédelemhez? Keressük meg együtt erre a kérdésre a választ!

Az összetettebb térmodellek felé haladva, érdemes szót ejteni a bemenő adatokról. A földtudományokban a bemenő adat lehet vagy minta (pl. fúrómag, kőzetminta), mérés (koncentráció, összetétel), vagy megfigyelés (terepi, légifotó stb.) is. Mi ebben a cikksorozatban a minták kérdéskörével nem foglalkozunk, – bár megérne erről is bővebben beszélni – megbízunk az adatok jóságában.

A XX. század közepétől a fogyasztás növelése határozza meg a gazdaságot. Az az ország, ahol magas a GDP, ott az állampolgárok sokat költekeznek, tehát „pörög” a gazdaság. Az a cég, amelynek sikerül eladásait növelnie, több bevételre tesz szert.

Ma már mondhatjuk, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben, a számítógépek fejlődésével párhuzamosan egyre inkább kezdték felfedezni a földtudománnyal foglalkozó szakemberek, hogy a korábban szinte kivitelezhetetlennek tűnő feladatokat, számításokat meg lehet oldani számítógéppel is.

Valószínűleg sokunknak ismerős az “élmény”, amikor egy szép őszi estén, amikor már csípős az idő, az utcán sétálva hirtelen jellegzetes szag csapja meg az orrunkat. Ez bizony – sajnos – egyet jelent a fűtési szezon kezdetével és a sok, tüzelőberendezésbe nem való “fűtőanyag” elégetésével.

Minden évben van egy hét, amikor a különböző közlekedési módok kerülnek a figyelem középpontjába. Ez az Európai Mobilitási Hét, melyet idén szeptemberben huszadik alkalommal hirdettek meg.