Gucci, Dior, Louis Vuitton, Versace és a zöld építészet

Megkezdődött a nyaraló szezon. A fapados társaságoknál a legtöbb olasz nagyvárosba néhány ezer forintért lehet  repülőjegyet vásárolni. A hétvégéket kihasználva sokan választják Milánót úticélként. A kötelező látnivalók között legtöbbször a Duomo di Milano, a Scalá és a neves divatmárkákat felvonultató Galleria Vittorio Emanuele II passzázs szerepel. De a második legnépesebb olasz nagyvárosban a történelmi látnivalók mellett a zöld építészet ikonikus épületegyüttese is figyelmet érdemel.

A Boeri Studio által tervezett Bosco Verticale („Függőleges Erdő”) egy két lakótoronyból álló (110 és 76 m), 400 lakást magába foglaló épületegyüttes hat év alatt készült el és 2014-ben került átadásra. A zöldépítészet ikonikus épületévé váló együttes a BAM park mellett, az üzleti negyed felhőkarcolóinak szomszédságában található.

1987-ben az ENSZ kérésére a Brundtland bizottság elkészítette beszámolóját "Our Common Future - Közös jövőnk" címmel a környezetkímélő fejlődés lehetőségeiről. Ez a jelentés tartalmazta először a fenntartható fejlődés fogalmát. „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

A fenntarthatóság megvalósításának elvét tűzte zászlajára a Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) is 1994 novemberében, amikor megfogalmazta „A fenntartható építés az egészséges épített környezet létrehozása és felelős működtetése az erőforrások hatékony felhasználásával ökológiai elvek alapján.” A szakirodalom ezt az RCR betűszóval jelöli, azaz Reduce (csökkentsd a terhelést), Conserve (őrizd meg, amit lehet), és Recycling (forgasd vissza). A kritériumrendszer alapján az építési tevékenység során az épület teljes életciklusát figyelemmel kell kísérni, ami magába foglalja a nyersanyagok kitermelését, a gyártási és szállítási költségeit, beépítését, az épülethasználatot de még a felújítási és bontási folyamatok környezetterhelését is.

A Tanács által megfogalmazott feladatok és elvek:

• Környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazása.

• Az épület alapanyagainak, szerkezeti struktúrájának kialakításakor olyan elveket és technológiákat alkalmazzanak, melyek a lehető legkisebb környezetszennyezéssel járnak együtt.

• Károsanyag-kibocsátás alacsony szinten való tartása (szennyvíz, hulladék, égéstermék).

• Az épület bontása, felújítása során eltávolított anyagok újrahasznosíthatóak legyenek.

• Épületenergetikai feltételek optimalizálása.

Miért fontos ennek kiemelése? Mert az unió energiafelhasználásának jelenleg mintegy 40 százalékáért a lakó-és középületek felelősek, ezen belül is elsősorban a hűtés-fűtés.

Az új építkezések során egyre többet alkalmazzák a bioszoláris építési módot, mely lényege az épületek déli tájolása, az optimális tetőhajlás, a jól szigetelő, nyílászáró nélküli északi homlokzat, valamint a lakóterek körüli külső hővédő zóna és a homlokzati hőszigetelés.

A Bosco Verticale nagyszerű példája, hogyan lehet összehangolni a városi lakóházakat a természettel. A lakótornyok homlokzatát 2280 m²-en 900 fa, 5.000 bokor és 10.000 talajtakaró növény díszíti.

Az elmúlt közel 10 év tapasztalatait is figyelembe véve a World Green Building Council (Zöld Épületek Világtanácsa, WorldGBC) felmérése (https://worldgbc.org/article/its-not-that-easy-being-green/) több jelentős előnyt azonosított, amit a Bosco Verticale biztosít a lakók számára a hasonló méretű, hagyományos társasházakkal összehasonlítva:

• Frissebb a levegő, szennyeződések megkötése. A növényzet pufferként működik a város és a lakások között, mivel elnyeli a szennyező részecskéket, a zajt és megköti a szenet, miközben oxigént termel és javítja a levegő minőségét.

• Jelentősen javuló energiahatékonyság. A zöld homlokzat a külső hőmérséklet elleni fokozott szigetelés és az árnyékolás miatt csökkentett energiafogyasztást eredményez. Ez nyáron hűvösebbé teszi az épületet – ez közel 3 fokos csökkenést jelent –, télen pedig melegebbé. A tanulmány szerint az éves energiafogyasztás csökkenése csak ennek a funkciónak köszönhetően hozzávetőlegesen 7,5%-os. Összességében az épületet úgy tervezték, hogy jelentősen alacsonyabb energiafogyasztást érjen el, mint egy tipikus milánói épület.

• Biodiverzitás. A mintegy 100 különböző növényfajt befogadó homlokzat függőleges városi oázist biztosít a fészkelő madarak és vadon élő állatok számára, ezzel elősegíti a biodiverzitást a városi környezetben.

• Városi hősziget-hatás mérséklése. A homlokzat fokozott hűtési potenciálja hozzájárul az épület környezetében uralkodó hőmérséklet csökkentéséhez. Ez tovább csökkenti a hűtőkapacitás iránti igényt és a városokban gyakran tapasztalható városi hőszigethatást, amelyet a beton és az aszfalt hőtömege okoz, amely elnyeli a napsugárzást, ami azt jelenti, hogy a városközpontok jellemzően több fokkal melegebbek, mint a környező vidék.

• Belső terek kényelme. A zöld homlokzat árnyékolása természetes hőmérséklet-szabályozást, fényszabályozást és jobb levegőminőséget eredményez. A nyári hónapokban egyes lakók kizárólag a természetes szellőzésre támaszkodnak a kellemes belső hőmérséklet eléréséhez. Szélsőséges külső hőmérséklet esetén a padló alatti, talajvízzel táplált passzív hűtőrendszer tovább segít megelőzni a túlmelegedést.

• A lakók elégedettsége. Az épület lakói nagyfokú elégedettségüket fejezték ki a komfortérzettel és a virágzó zöldterületekkel kapcsolatban.

Az épületegyüttes mellett található BAM park kialakítása is része a zöld koncepciónak, hiszen a pázsit mellett folyamatosan virágzó méhlegelők és vízinövényekkel dúsan beültette felületek is biztosítják a nagyvárosi mikroklíma a beton rengeteg hatásainak mérséklését.

Szerző: Gutti Gabriella