Furcsa anomália, hogy míg pontosan tudjuk, hogy az enyhe, hó- és fagymentes telek nem tesznek jót a mezőgazdaságnak, most mégis azért szurkolunk, hogy minél melegebb és rövidebb legyen az idei tél. A gáz- és elektromos áram ára az egekbe szökött, a híradásokban pedig egymás után jelentik be az önkormányzatok a költségcsökkentő csomagok részeként a városi uszodák, sportcsarnokok bezárását. Ijesztő jövőkép, tudva, hogy míg ezt a helyzetet a politika, a szomszédunkban dúló háború generálta, addig a klímaváltozás nem egyszeri, kivételesen nehéz helyzetet teremt majd, hanem folyamatos alkalmazkodást, a reziliencia képességének kifejlesztését fogja megkövetelni tőlünk – néhány évtizeden belül.

Erre pedig jobb minél előbb felkészülnünk! Ugyanis az idei tél csak ízelítő lesz abból, ami ránk vár, ami miatt a klíma- és éghajlatkutatók évek óta kongatják a vészharangot. Az energia pazarlása például azzal is jár, hogy a szükségesnél több fosszilis energiahordozót égetünk el, és ezzel növeljük a légkörben található szén-dioxid mennyiségét. Ez felerősíti az üvegházhatást, és éghajlatváltozást okoz.

Ezzel sokan már régóta tisztában vannak, és próbálnak tenni ellene, ki-ki a maga szintjén: a lakosság környezettudatos életmódra törekvő része a saját otthonában, a szakmai és civil szervezetek szemléletformáló kampányokkal igyekeznek felhívni a figyelmet az energia pazarlásának veszélyeire. Számos kiadvány és ismeretterjesztő videó készült az elmúlt években azokról az egyszerű, a mindennapokba könnyedén beilleszthető praktikákról, amelyek az energia hatékonyabb felhasználását eredményezik

A jó hír az, hogy az energiatakarékosság nem kerül sokba. Sőt! Meglepően sok az ún. „alacsonyan csüngő gyümölcs”, ami az azonnali megtérülést jelenti, minimális anyagi ráfordítás mellett. Csupán szokásaink megváltoztatásával máris jelentős eredményeket érhetünk el!

Lássuk, mik is ezek!

Ha a fűtést 1°C-kal alacsonyabbra állítjuk, az 6%-kal csökkentheti a fűtésköltséget és kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményezhet. Általában 20°C elegendő a komfortérzethez. A lakás egyes helyiségeiben ideálisnak vélt hőmérsékleti értékek a következők: lakószoba: 20°C, gyerekszoba: 21-22°C, étkező: 20°C, konyha: 18°C, hálószoba (nappal és éjszaka): 16-18°C, fürdőszoba (a használati idő alatt): 24°C, előtér és folyosó: 15°C, garázs: fűtetlen. Kétnapi távollét esetén a hőmérsékletet ajánlott 15°C-ra állítani. Ennél hosszabb távollét esetén a hőmérsékletet célszerű 12°C-ra beállítani és minden belső ajtót nyitva tartani. A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe.

A szellőztetés télen is nagyon fontos a beltéri levegőminőség javítása miatt. Ezt mindig szélesre tárt ablakokkal tegyük és érdemes kereszthuzatot csinálni, a fűtést pedig közben minimumra állítani! A hosszan, résnyire nyitva hagyott ablak a falakat is lehűti, amelyek felfűtése több energiát igényel. Ne takarjuk el, vagy fedjük le a fűtőtestet, mert emiatt romlik a hősugárzás és a hőáramlás! Ezen kívül a fűtőtestek mögé szereljünk hővisszaverő fóliát! A portörölgetésnél a radiátorok, konvektorok se maradjanak ki, ugyanis a lerakódott szennyeződés miatt több energia kell a fűtéshez. Párologtassunk rendszeresen, mivel a párás levegőben nő a hőérzet, egy adott hőmérsékletet melegebbnek fogunk érezni, mint a száraz levegőben. A nem használt helyiségekben érdemes szigetelni a fűtési csöveket, hogy a fűtési energiát csak ott használjuk, ahol valóban szükséges. Végül, ha anyagi lehetőségeink engedik, lássuk el megfelelő vastagságú és minőségű hőszigeteléssel a ház falait, a födémet és ügyeljünk a nyílászárók szigetelésére is. Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár 30-40%-kal is megnövelheti a fűtés költségeit.

Otthonaink energia felhasználásának csak egy szelete a fűtés, de a legnagyobb (75%), ezért érdemes a fenti tanácsokat megfogadva, a takarékosságot itt kezdeni!

Doró Viktória írása