A gyerekek ösztönös kíváncsiságára, nyitottságára alapoz a szeptember közepén indult, 10 európai ország részvételével zajló Plastic Pirates – Go Europe! kampány, amelynek célja az európai folyók állapotának, szennyezettségi fokának felmérése, különös tekintettel a mikro- és makroműanyaggal való terheltségükre.

Néhány évvel ezelőtt vált széles körben ismertté az ún. citizen science vagy magyarul közösségi tudomány, amelynek célja, hogy a tudományos élet képviselői és a lakosság között tátongó űrt betöltse. A két réteg ugyanis egyáltalán nem beszél közös nyelvet, és ez óriási probléma az előttünk álló globális környezeti és társadalmi kihívásokat figyelembe véve. Hiszen sokszor hangoztatott frázis, hogy csak együttműködve érhetünk el eredményeket, azonban az információhiány, a tájékozatlanság miatt a lakosság sokszor nincs tisztában a klímaválság várható hatásaival, és ezért az egyén szintjén megmutatkozó felelősségvállalás is csekély mértékű. Az információhoz való hozzáférés csak egy szűk rétegnek adott: a tudományos kutatások eredményeit szaklapokban publikálják, és csak ritkán kerülnek be hírként a mainstream médiába. Ennek a problémának az áthidalására jönnek létre – szerencsére egyre nagyobb számban – olyan projektek, amelyeknek célja, hogy az adatgyűjtésbe bevonják a lakosság téma iránt fogékony részét is.

Magyarországon talán a legismertebb példa erre a Levegő Munkacsoport levegőminőség mérő projektje, melynek keretében kézi mérőműszereket adtak át a jelentkező városlakóknak, és arra kérték őket, hogy jártukban-keltükben mérjék a levegő minőségét. Az eredmények sokszor félrevezetőek voltak, hiszen a levegőminőség-mérésnek szigorú szabályai vannak, a kézi mérőműszerek – pontatlanságuk miatt – ezeknek nem feleltek meg. Ugyanakkor szemléletformáló, oktató funkcióját a projekt maradéktalanul betöltötte, hiszen a lakosok érdeklődését sikerült felkelteni, kézzel foghatóvá, mérhetővé vált számukra is egy olyan nehezen értelmezhető – hiszen nem, vagy csak alig látható – probléma, mint a légszennyezés.

Szintén az emberekben rejlő kutató felébresztése a célja a 2022. szeptember 15-én indult, 10 európai ország részvételével zajló Plastic Pirates programnak is. Ezúttal 10-16 éves gyerekek segítik adatgyűjtéssel a kutatók munkáját. 2 hónap leforgása alatt 15 mikro- és makroműanyag felmérésre kerül sor iskolások bevonásával, lehetőség szerint minél több folyó és patak partján. A kapott adatokat egy közös online adatbázisba töltik fel, a mikroműanyag-mérés eredményét pedig kutatók elemzik ki.

A módszertant 2016-ban Németországban fejlesztette ki a Kieli Kutatóműhely és partnerei. Nagyon fontos, hogy a mostani kampányban mind a 10 részt vevő országban ugyanazt a módszertant alkalmazzák a mintavételezés során, hiszen csak így lesznek az adatok egymással összehasonlíthatók. Magyarországon az Express Innovation Agency (XIA), a Természetfilm.hu Egyesület (PET Kupa) és a Pannon Egyetem felel a megvalósításért.

A PET Kupa folyómentői közzétettek egy felhívást, amelyben iskolás csoportok jelentkezését várták. A 15 hely gyorsan betelt, a program során – a folyómentők helyszíni részvételével – a Duna, a Soroksári Dunaág, a Kapos, a Zagyva, a Dráva, a Hernád, a Bodrog és a Tisza állapotát mérik fel. A gyerekek 4 csoportban dolgoznak. Az első csoport feladata, hogy a Németországból érkező speciális mikroműanyag-mérő hálót beleengedjék a folyóba, és minimum 1 órán át hagyják, hogy átfolyjon rajta minden – víz, levelek, botok, hulladékdarabok – közben ők áramlási sebességet mérnek és figyelik a sodródó anyagokat is.

A második csoport feladata, hogy közvetlenül a folyóparton, adott távolságot megtéve (max. 100 métert) mindent összegyűjtsenek, majd a talált hulladékokat előre meghatározott kategóriák szerint szétválogassák. Ezt követően lemérik a műanyag hulladékokat, majd a teljes gyűjtött mennyiséget, és százalékszámítással kiszámolják a műanyag arányát.

A harmadik csoport 3x3 db, 1,5 méter sugarú kört alakít ki. Az első kört a víz közvetlen közelében, a következőt olyan területen, amit időszakosan elér a víz, a harmadikat pedig olyan helyen, amit soha nem ér víz. A feladatuk, hogy mindent összegyűjtsenek, amit a körökön belül találnak, majd anyagáramonként meg kell számolniuk miből hány darab volt.

A negyedik csapat a tudósítóké. Az ő feladatuk a folyamatok nyomon követése, az adatok precíz feljegyzése, fotó- és videódokumentáció készítése.

A gyerekek nemcsak azt élvezik, hogy az iskolapad helyett a szabadban lehetnek, hanem azt is, hogy fontos feladatot végezhetnek, amivel a tudósok munkáját segíthetik. Kíváncsian várják, hogy mikor lesznek meg a Pannon Egyetem mikroműanyag-mérésének eredményei, és lelkesen írják az iskolaújságba a beszámolót a programról.

A citizen science egyik lényeges eleme, hogy adatgyűjtéssel tudja támogatni a kutatók munkáját. Azonban ennél is fontosabb, hogy azok, akik részt vesznek egy ilyen programban, érzékennyé válnak és hosszú távon elköteleződnek az adott téma iránt.

Doró Viktória írása