A 2022-es év az elmúlt 122 év harmadik legmelegebbje volt Magyarországon. A tavaly hazánkban lehullott csapadék mennyisége a megszokottnak csak a 81%-a volt, ezzel a 17. legszárazabb évet tudhatjuk magunk mögött 1901 óta. Az aszály hatására a víz minden eddiginél jobban felértékelődött, hiszen a bőrünkön – és a pénztárcánkon – érezhettük mi történik, ha nincs belőle elég.

Szerencsésnek érezhetik magukat azok a kerttel, kisebb gazdasággal rendelkezők, akiknek saját ásott vagy fúrt kútjuk van és a vízellátást abból tudják megoldani. Arról, hogy hány kút van az országban, és azokból milyen mélyről, mennyi vizet vesznek ki, nincsenek pontos adatok, de több százezerre tehető a számuk. Sajnos, a személyes tapasztalatom is azt mutatja, hogy sok esetben a kút tulajdonosa (még ha nem is ő volt az építtető) nincs tisztában azzal, milyen veszélyekkel járhat az, ha nem megfelelő a kivett víz minősége.

Ugyanis ne legyenek illúzióink, a fogyasztásra alkalmatlan talajvizet, amit csak öntözésre lehetne felhasználni, bizony előfordul, hogy másra is használják, ezzel súlyos betegségeket kockáztatva.

Nemrégiben egy baráti beszélgetés során merült fel a kerti, öntözésre használt kutak engedélyeztetésének témája, amit az egyik ismerősöm mint szükségtelen, bürokratikus hercehurcát írt le, amivel az embereket vegzálni lehet. Megrökönyödéssel hallgattam, majd elkezdtem sorolni az érveimet: a víz olyan természeti kincsünk, amelyhez mindannyiunknak joga van, de ez a jog felelősséggel is jár. Lényeges az is, hogy bár a kutunk saját tulajdonunk, a belőle kitermet víz(készlet) állami tulajdon. Ha kertes házban él valaki és saját kútja van, a vízkivétel mértéke és módja nem veszélyeztetheti a vízbázist. Ha mégis ez történne, fennáll a veszélye, hogy akaratán kívül elszennyezi a felszín alatti értékes vizeket. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek egymástól függetlenül kezelendők, pedig ha a felszíni vizeink, folyóink, tavaink apadnak – ahogy ez történt tavaly nyáron – az hatással lesz a felszín alatti vízbázisra is.

A különböző mélységű kutak különböző vízbázisokból dolgoznak.

Az ásott kutak talajvízkutak, a talajvizet pedig főként a csapadék táplálja. Nagy aszály esetén ezek könnyen kiszáradnak, mert egyszerűen lejjebb megy a talajvízszint. Ha nem is szárad ki az ásott kutunk, a szárazság miatti intenzív vízkivétellel egy ördögi körforgást idézünk elő: kivesszük a vizet, hogy öntözzük a földünket, de ezzel csökkentjük a talajvízszintet, ami a föld gyorsabb kiszáradásához vezet.

Az illegális fúrások veszélyt jelentenek azért is, mert ha rétegvizeket érnek, akkor elszennyezhetik ezeket a lassan megújuló, védett készleteket.

A víz olyan kincsünk, amelynek felbecsülhetetlen értékére akkor döbbenünk rá, amikor egyre kevesebb lesz belőle. Az Európai Unió igyekszik nem megvárni ezt az időszakot, hanem elébe menni a problémának. Hiszen csak akkor tudjuk megóvni vízkészleteinket, ha pontosan ismerjük azok állapotát, mennyiségét és azt is, a vízkészletek hány ponton vannak terhelve, azaz hányan vesznek ki belőle. Ezen adatok nélkül nem lehet tervezni a vízkészletgazdálkodást.

A kutak számba vételét Magyarország kormánya is elkezdte azzal, hogy engedélykötelessé tette mind az ásott, mind a fúrt kutak létesítését mélységtől, elhelyezkedéstől, a vízhasználat céljától és várható nagyságától függetlenül.

Amennyiben valaki engedély nélkül fúrt vagy ásott kúttal rendelkezik, és az 1992. február 15 előtt létesült, akkor üzemeltetési engedélyét, amennyiben utána, fennmaradási engedélyét a 1995. évi LVII. törvény szerint utólagosan, 2023. december 31-ig bírságmentesen kérelmezheti.

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

Amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek akkor előzőleg szakember által felmért fúrt kút esetén elegendő az illetékes jegyzőnek eljárni:

• a kút nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
• a kút nem érinthet karszt- vagy rétegvizet
• 500 m³/év vízigénybevétel alatti
• a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
• magánszemély a kérelmező
• a vízkivétel csak a háztartási és nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Ásott kút engedélyeztetéséhez nem feltétlenül szükséges szakember bevonása, elégséges az illetékes jegyző felé benyújtani a kérelmet, ugyanezen feltételek teljesülése esetén.

A Zábrák Kft. több mint 30 éves gyakorlattal rendelkezik a különböző típusú fúrások terén és az engedélyeztetési eljárás lebonyolítását, valamint a vízvizsgálatokat is vállalja.

Kollégáink készséggel állnak rendelkezésre az alábbi elérhetőségen»

Szerző: Doró Viktória