Bármennyire is próbálom elkerülni, időnként találok egy-egy már ehetetlennek minősített élelmiszer- vagy ételmaradékot a hűtőmben, ami jó eséllyel megelőzhető lett volna. Időhiány, figyelmetlenség vagy egyszerűen csak a „most mást jobban kívánok” érzés miatt kidobásra ítélt falatok. Pedig nem dőlök be a reklámoknak, az 1-et fizet 2-t vihet akcióknak és igyekszem mindenből csak annyit vásárolni, amennyire valóban szükségem van.

Sokkoló adatok

Globálisan a megtermelt élelmiszernek nagyjából az 1/3-a végzi hulladékként. Ez Európában éves szinten 88 millió tonnát jelent, amihez Magyarország 1,8 millió tonnával járul hozzá. Fejenként kb. 68 kilogrammal. Aggasztó, hogy bár az élelmiszer igen hosszú utat tesz meg, amíg eljut az asztalunkig (termelés – csomagolás – szállítás – bolt polca – háztartás) és ennek a láncnak minden eleménél keletkezik hulladék, mégis a legtöbb a háztartásoknál érhető tetten. Hazánkban megközelítőleg a fele, tehát évente kb. 33 kg az a megvásárolt(!) étel alapanyag, ami fogyasztás helyett a szemetesben landol.

Legnagyobb mennyiségben az elkészített főtt ételek, sütőipari termékek, zöldségek, gyümölcsök kerülnek a kukába, míg a drágább élelmiszeripari termékek, úgymint húsok, tejtermékek aránya ennél jóval alacsonyabb (együttesen 20% alatti). Egy átlagos háztartás évente 80-100 ezer forintot pazarol el, miközben ennek nagy része megtakarítható lenne.
Az okok között szerepelnek a kielégíthetetlen vásárlói igények, a berögzült rossz fogyasztói attitűdök, szokások. Az élelmiszeripari vállalatok a háztartások szükségleteinek – sokszor álszükségleteinek – fedezésére mind több élelmiszert állítanak elő növekvő választékban és minőségben, amelynek jelentős hányada hulladékká válik. Hazánk élelmiszer-hulladékos adatai nem egyediek, nagyságrendileg ez az arány igaz Európa országainak nagy részére is.

Mindeközben az ENSZ több évtizede küzd az éhínség felszámolásáért. A 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDG’s) között is megtaláljuk. Szomorú adat, hogy az éves szinten több százmillió tonna élelmiszerhulladéknak a feléből jól lehetne lakatni a Föld – Európából nézve – kevésbé szerencsés helyeken élő lakóit.

Fontos látnunk, hogy a növekvő népesség élelmezésére, vagyis az alapanyagok (élelmiszernövények, zöldségek) megtermelésére alkalmas területek eloszlása egyenlőtlen, ráadásul a globális felmelegedés miatti aszály (vagy épp özönvíz) ezeket az értékes területeket is veszélyezteti. A termőterületekért – a mezőgazdaság mellett – más iparágak is versengenek: bioüzemanyag gyártó cégek (kukorica és energianövények), kozmetikai vállalatok (pálmaolaj ültetvények), textilipari cégek (gyapottermesztés) és az állattenyésztők.

Ha mindez nem lenne elég, az élelmiszerhulladék szén-dioxid kibocsátása is óriási (ha országként tekintenénk rá, Kína és az USA után a 3. legnagyobb kibocsátó lenne). Nem beszélve arról, hogy az élelmiszer megtermeléséhez, szállításához, csomagolásához felhasznált energia, víz és az élelmiszeriparban dolgozók befektetett munkaórái is elvesznek, amikor az élelmiszer a kukába kerül.

Hogyan tehetünk ellene?

A jó hír az, hogy mi magunk is jelentősen csökkenthetjük a negatív hatásokat! Számos praktika létezik, amelyek közül, ha csak néhányat megfogadunk, máris sokat tettünk az élelmiszer-pazarlás megállításáért.

Mindig írj bevásárlólistát! – ezzel elkerülhető az impulzus vásárlás.

Vásárolj szezonális, helyi termékeket! – közelebbről jön (a szállításból fakadó károsanyag-kibocsátás kisebb), ízletesebb és a helyi gazdaságot támogatod vele.

Használd a fagyasztót! – ha valamiből mégis túl sokat vásároltál, vagy túl sok ételt főztél és nincs kedved több napig enni, fagyaszd le – később még örülni fogsz neki egy fárasztó nap végén!

Hasznosíts újra! – légy kreatív, egy-egy alapanyagot több ételnél is felhasználhatsz. Alaplé pedig a zöldségek „maradékaiból”, azaz a héjából, szárából, leveléből is készülhet.

Komposztálj! – ha kertes házban élsz, kötelező! A hulladékká vált zöldségek, gyümölcsök kb. 10-12 hónap alatt – ideális esetben a kerti zöldhulladékkal keverten – tápanyagban gazdag komposzttá érnek be, amit aztán a saját kertedben vagy a szobanövényeid földjéhez keverve hasznosíthatsz. Ha lakásban élsz, akkor is érdemes szétnézni a környéken, ugyanis egyre több helyen van lehetőség a közösségi komposztálásra és terjed a beltéri komposztálók használata is (pl. COMPOT).

Doró Viktória írása