Ürge-Vorsatz Diana klímakutató-fizikus szerint készüljünk fel rá, hogy az a típusú nyári meleg, amit idén is tapasztalunk, még az enyhébb kategóriába esik a jövőt tekintve. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az idei, már így is forró nyár lesz a leghűvösebb, ennél már csak rosszabb jön.

Ezt természetesen a klímakutató nem egymagában állítja, a tudományos világ az IPCC által néhány évente kiadott, legfrissebb jelentése alapján egyöntetűen ezt jósolja. Ami azt illeti, már most is szenvedünk a klímaváltozás negatív hatásaitól, főleg nyaranta. A szélsőséges, egyre extrémebb időjárás olyan kihívások elé állít minket, amit egyelőre se mitigációval, se adaptációval nem igazán tudunk kezelni. Egyre több idős és beteg ember hal meg a hőhullámok okozta egészségügyi problémákban, de még az egészséges, fiatal szervezetet is megviseli, ha napközben a szabadban kell időt töltenie. A káros UVB sugarak is egyre nagyobb mértékben érik ilyenkor a bőrt, amitől megnő a melanoma és egyéb bőrbetegségek kockázata. És még hosszasan lehetne sorolni a káros hatásokat.

Az éghajlati jelenségekkel az a helyzet, hogy rendkívül bonyolult mechanizmusok, visszacsatolások, összefüggések jellemzik, ami egy stabilnak tűnő, ám valójában nagyon is sebezhető és érzékeny rendszerben helyezkedik el. Ebben a rendszerben alapból vannak pufferek és negatív visszacsatolások, amik szabályozzák a folyamatokat, nem engedik túlcsordulni, a természet közbelép, mielőtt túlságosan kilengene az inga. Ezt a fajta szabályozást eddig jól ellátta a klíma, legalábbis ez volt jellemző a történelmi időkben. Az emberi tevékenységek azonban olyan mértékben beavatkoztak közvetlen vagy közvetett úton ezekbe a folyamatokba, hogy a rendszer már nem tud megfelelően korrigálni. A negatív helyett mára inkább a pozitív visszacsatolások a jellemzőek. Ezek a rendszerre, és így a bolygóra nézve is káros jelenségek, ugyanis egymást gerjesztik, fokozzák. Ha kevés eső esik, akkor kevesebb víz tud elpárologni a felszínről, ezáltal csökken a felhőképződés, ami miatt még kevesebb eső lesz és még jobban melegszik a légkör, és így tovább. Az ember történelme során eddig hat bioszféra-átalakító lépést hajtott végre, melyek mindegyike óriási jelentőséggel bírt fajunk számára a fejlődés szempontjából, a hatodik ugrásnál (tudományos, technikai, energetikai forradalmak) azonban kicsúszott az irányítás a kezünkből. Itt már egyre gyorsuló ütemben történt a fejlődés, és ennek az ugrásnak a hajnalán még nagyon keveset foglalkoztak a káros hatásokkal, a környezeti állapot leromlásával, így a klíma is – saját léptékét tekintve – villámgyorsan került bele egy melegedő spirálba. Ezeket a lépéseket a Humánökológia tudománya részletesen bemutatja, minket most elsősorban az erre adott éghajlati reakciók érdekelnek. 

A légkör melegedése mellett a vízhiány az egyik legnagyobb probléma, amivel az emberiségnek szembe kell néznie. Épp ezért kiemelt fontossággal bír a vízbázis védelme, mind hatósági/szervezeti, mind pedig egyéni szinten. Sokszor bele sem gondolunk, hogy akár az ivóvíz minőségű vizet, akár az iparit mi mindenre használják fel az átlag emberi igénybevétel mellett. A legvízigényesebb ipar az energiaipar, ahol elsősorban hűtővízként funkcionál. Emellett a gyártási folyamatokban szinte mindenhol szükség van rá, akár közvetlenül termelési folyamatban, akár segédanyagként vagy tisztító eljárásoknál. Itt persze nemcsak az élelmiszeriparra kell gondolni, a kohászatban, vegyiparban, de még a chipgyártásban is nagy szerepet játszik. Tajvan az egyik legnagyobb chipgyártó ország, ahol 2021-ben olyan, 50 éve nem látott szárazság és vízhiány volt, főleg az elmaradó tájfunok miatt, hogy többek közt a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) gyártó három, partmenti üzemének termelése komolyan veszélybe került, ami miatt a világ minden pontján ellátási problémák léptek fel. Csak a TSMC naponta 156 millió liter vizet fogyaszt el. De ugyanilyen problémákkal küzdött ezen a területen a Micron is. Ez természetesen az elektronikai termékek áraira is kihatással volt, nagymértékű drágulások voltak megfigyelhetők világszerte, mivel az egyre növekvő keresletre készlethiány és kínálatcsökkenés volt a válasz.  Ezen felül időszakosan még a lakosság vízellátását is korlátozták, és tartálykocsikkal próbálták meg pótolni a kiesett mennyiséget.

Ebből a példából is jól látszik, mennyire bonyolult összefüggés-rendszerből áll világunk, és mennyire sérülékeny tud lenni ez a közeg, ahol már egyetlen elem kiesése is lavinát indíthat el.

Természetesen mondhatjuk, hogy akkor az ipar világszerte takarékoskodjon a vízzel és hasznosítsa jobban ezt az erőforrást (amit egyébként meg is tesznek), de leegyszerűsítés és hamis illúzió lenne azt mondani, hogy az egyén törekvései nem számítanak. Igenis nagyon fontos, hogy saját szintünkön is mindent megtegyünk, mert közel 8 milliárd ember vízhasználata egyértelműen jelentős tényező. Otthon is sokat tehetünk ezügyben:

• víz-és energiatakarékos mosógépet vásárolunk
• mosogatógépben mosogatunk folyóvíz helyett
• takarékosan tisztálkodunk (kb. 7 perc zuhanyzás alatt egy kádnyi vizet használunk el)
• perlátort szerelünk fel csapjainkra (akár több, mint felére csökkenthető így a vízhasználat anélkül, hogy érzésre változást tapasztalnánk)
• fúrt kútból öntözünk a kertben, és a manuális locsolás helyett korszerű, víztakarékos öntözőberendezést használunk, ahol csak tudunk
• mellőzzük a palackozott ásványvíz fogyasztását, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést (kb. 3500-szor nagyobb környezeti terheléssel jár a palackos, ráadásul több, mint ezerszer drágább 1 liter palackozott víz, mint ugyanennyi csapvíz)

Összességében tehát elmondható, hogy lehetőségeihez mérten mindenki hozzá tud tenni valamit az élhetőbb környezetért, és ehhez nem mindig kell hegyeket megmozgatni. Sokszor elég egy apró odafigyelés, kisebb változtatás, amit aztán következetesen alkalmazunk mindennapjainkban, mígnem szokássá válik.