Ma már mondhatjuk, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben, a számítógépek fejlődésével párhuzamosan egyre inkább kezdték felfedezni a földtudománnyal foglalkozó szakemberek, hogy a korábban szinte kivitelezhetetlennek tűnő feladatokat, számításokat meg lehet oldani számítógéppel is.

Sőt, a megoldást programozni is lehet, így megszülettek az első – még MS-DOS alatt működő – modellező programok. De mielőtt előre sietnénk speciális, geológiában használatos modellező programok ismertetésével, nézzük át, hogy mit is jelent maga a modellezés, miért hasznos a modell és mire lehet használni.

Tulajdonképpen minden modell, ami a valóságot vagy valamilyen valós folyamatot leképez. Az a jó modell, amely a legkevesebb paraméterrel a legkomplexebben közelíti meg a valóságot vagy a valós folyamatot. Ennél fogva a geológiai gyakorlatban nemcsak a folyamatok, vagy a földtani felépítés jobb megismerését teszi lehetővé a modell, hanem akár egy folyamat időbeli modellezését is el lehet végezni. Tipikus példa erre egy szennyező-anyag jövőbeli viselkedése. Az időnek kitüntetett szerepe van a geológiában, de ez már egy másik történet, maradjunk most csak a modelleknél.

Ha a modelleket próbáljuk csoportosítani, akkor a legegyszerűbb modell a domborzatmodell. Ez csak domborzatot, vagy bármilyen felületet mutat be térben. Ennél fogva hivatalosan csak 2,5 dimenziósnak mondjuk ezt a típusú modellt, hiszen csak a felső felület hoztuk létre, az alsó részt nem modelleztük, ezért lehet azt látni, hogy a felület „lóg a levegőben”, nincsen alja. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a típusú modell nem hasznos, hiszen a felület morfológiájából rendkívül sok mindent meg lehet tudni. E domborzatmodelleket további elemzésekre is fel lehet használni. Egyszerűbb számítások között lehet említeni a lejtőkategóriát, kitettséget vagy a lejtőszöget, de egészen bonyolult módszereket is lehet alkalmazni ezeken a modelleken, mint pl. a Fourier analízist.

Példakánt a Pilis-tető tömbjének domborzatmodelljét mutatjuk be. Megfelelő túlmagasítással (ami azt jelenti, hogy a Z koordináta irányában a méretarány nem azonos az X, Y koordinátáéval) jól érzékelhető a térbeli domborzat. Ez a modell további vizsgálatokra adott lehetőséget. A modellel olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy pontosan mely területen szivárog be a csapadékvíz, melynek kitüntetett szerepe van a hegylábi források hozamának becslésénél. Gondoljuk bele, hogy a nagyon meredek hegyoldalakon nem tud olyan mennyiségű csapadék beszivárogni, mint a hegytetőn. Ennek vizsgálatára például kitűnően alkalmazhatók a domborzatmodellek.

Következő alkalommal haladnánk tovább a modellek bemutatásával. Legközelebb összetettebb modelleket járunk körbe. Addig is érdemes nézegetni a Google Earth-ben a 3 D-s nézetet.