Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legismertebb természet- és környezetvédelmi jeles nap az 1970 óta minden év április 22-én ünnepelt Föld Napja.

Vajon mi késztette 52 évvel ezelőtt az amerikai Denis Hayes-t arra, hogy elindítsa ezt a mára globálissá váló kezdeményezést, és mi változott azóta?

Az első Föld Napja rendezvényt egy wisconsini szenátor, Gaylord Nelson felhívása előzte meg, aki már 1969-ben felemelte szavát a természeti kincsek felelőtlen kiaknázása ellen. Elhatározta, hogy megpróbál egyetemistákat bevonni egy körvonalazódó környezetvédelmi mozgalomba. Felhívására jelentkezett a Harvardon tanuló Denis Hayes, aki úgy találta, a szenátornak igaza van. Azonban az éppen csak szárnyait bontogató mozgalomhoz nem akartak tömegek csatlakozni. Ezért Hayes és társai megnézték, kik azok, akik a szenátor felszólalásaira, interjúira reagálnak, leveleket írnak neki. Ma úgy mondanánk: kik a követői?

Azt tapasztalták, hogy főként a 25-35 év közötti kisgyermekes anyák fogékonyak a témára, őrájuk érdemes fókuszálniuk. Emellett egy cikket is megjelentettek a The New York Times-ban, ami nagy visszhangot keltett. Ezt az első cikket még sok másik követte, a mozgalomhoz csatlakozó aktivisták száma megugrott, hírlevelet adtak ki és néhány támogató szervezetet is találtak, akik segítették őket abban, hogy még több embert érjenek el. Így sikerült alig néhány hónap leforgása alatt elérnie a Hayes által alapított Earth Day Network-nek (Föld Napja Hálózat), hogy már az első Föld Napját több mint 20 millió amerikai állampolgár ünnepelje.

A lelkesedés nem állt meg itt: 1970. április 22-e után szigorúbb környezetvédelmi törvényeket hoztak a levegő, a talaj és a vízkészlet védelmére, valamint sokan a privát életükben is több figyelmet fordítottak az energia- és víztakarékosabb életmódra.

1989-ben Hayes és társai megalapították a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot és innentől vált világmozgalommá a kezdeményezés, melyhez Magyarország az elsők között, 1990-ben csatlakozott, amikor környezetvédők egy csoportja létrehozta a Föld Napja Alapítványt.

Napjainkban több mint 180 országban ünnepelnek és cselekszenek együtt emberek milliói ezen a napon: környezetvédelmi előadásokon gyarapítják tudásukat, fákat ültetnek, szemétszedésen vesznek részt, és más szemléletformáló programokat szerveznek.

Természetesen nem elegendő csupán ezen az egy napon foglalkoznunk környezetünk állapotával, de remek alkalom ez a globális összefogásra és arra, hogy még több emberhez eljusson az ökológiailag fenntartható életvitel gondolata és megvalósításának fontossága.

Fogy az időnk...

A környezetvédelemért aktívan tenni akaró emberek közös élménye a Föld állapota és az emberiség jövője miatti szorongás és magány érzése. Ezt igazolják azok a kutatások is, amelyek szerint a klímakutatók körében különösen sokan küzdenek depresszióval. Ez nem meglepő: tudni, hogy a globális folyamatok milyen jövő felé sodornak minket és azt tehetetlenül nézni, szörnyű érzés. (Kitűnő párhuzam lelhető fel a 2021-es Ne nézz fel! c. film történetével, amit feltétlen javaslunk megtekinteni!)

A tudományos érán belül ma már nincs helye a szkepticizmusnak: kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a klímaváltozás jelenségéért az emberiség cselekedetei (pl. ipari tevékenység, mezőgazdaság, közlekedés, háztartások kibocsátása) a felelősek. A globális felmelegedés az évszázad végére elérheti, sőt, egyes forgatókönyvek szerint meg is haladhatja a 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedést, ami beláthatatlan következményekkel járna az élővilág számára. Mi, emberek különösen érzékenyen élnénk ezt meg, mivel az alkalmazkodóképességünk a legtöbb fajénál rosszabb. Az IPCC, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete szerint drasztikus változtatásokra, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésre lenne szükség a kormányok, a vállalatok és a magánszemélyek részéről egyaránt, ráadásul minél előbb. És bár a Föld országainak túlnyomó többsége csatlakozott a 2015-ös Párizsi Egyezményhez (miszerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével igyekeznek mérsékelni a globális felmelegedést), a vállalások még kevés eredményt hoztak.

A Föld napja jó alkalom arra, hogy érezzük: nem vagyunk egyedül! Csökkenti a magány, a szorongás érzését, hogy tudjuk, sok millió ember szeretne tenni azért, hogy az emberiség jövője hosszú távon biztosítva legyen itt, a Földön.

Bár sok munka vár még ránk, merítsünk erőt Denis Hayes és barátai lelkesedéséből, kezdeményezésük elsöprő sikeréből, és abból, hogy egyre többen értik meg a Föld napja üzenetét.

Doró Viktória írása