Fotó: Szarka Lajos

Minden évben van egy hét, amikor a különböző közlekedési módok kerülnek a figyelem középpontjába. Ez az Európai Mobilitási Hét, melyet idén szeptemberben huszadik alkalommal hirdettek meg. A programsorozathoz – amely az augusztus 22-i Autómentes Nap köré szerveződik – települések csatlakozhatnak. 2021-ben 238 magyar község és város érezte fontosnak, hogy a lakosság figyelmét a fenntartható és környezetbarát közlekedési megoldásokra irányítsa. Az évről évre növekvő településszám jól mutatja, hogy egyre többen veszik komolyan a környezeti kihívásokat és saját felelősségüket – legyen szó önkormányzatokról vagy magánszemélyekről. És hogy mennyivel is járul hozzá a környezet – különösen a levegő minőségének – romlásához a közlekedés? A szektor Magyarország összes károsanyag-emissziójának közel egyötödéért felel.

A Mobilitási Hét során azoknak a közlekedési eszközöknek a népszerűsítése a cél, amelyek a lakosság számára is elérhetők, nem igényelnek különösebb anyagi ráfordítást, csupán eltökéltséget. Valljuk be, nem könnyű eldönteni kora reggel, hogy kerékpárral vagy gépkocsival induljunk munkába! A kényelem valóban nagy úr, épp ezért jó apropó ez a hét arra, hogy saját magunkat is kihívás elé állítsuk. Tehetünk vállalásokat, kipróbálhatunk új közlekedési eszközöket, például rollert, görkorcsolyát vagy akár a gyaloglást. Meglepő, de a belvárosban a leggyorsabb közlekedési eszköz a lábunk! Persze, mint oly sok mindent, ezt is jobb másokkal közösen csinálni, szervezhetünk kihívást a munkahelyünkön, felébresztve a versenyszellemet az autójuktól nehezen elszakadó kollégákban.

Természetesen a gépjármű közlekedésnek is vannak alternatívái. Gyakorlatilag ma már minden autógyártónak van elektromos modellje, amely járművek már több száz kilométer megtételére képesek. Az infrastruktúra is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évben, az e-töltőállomások száma Magyarországon is folyamatosan nő, ezeket a Villanyautósok térképén érhetjük el. Ma már – és ez is jól mutatja az elektromos autók növekvő népszerűségét – , külön applikáció mutatja a töltőállomások foglaltságát.

Azonban nemcsak a lakosság körében hódítanak a környezetbarát járművek, hanem a tömegközlekedésben és az áruszállításban is. Előbbit hamarabb elérte a változás szele, amire példák az évek óta az utakon futó CNG/LNG meghajtású buszok, azonban ennél ambiciózusabb a Zöld Busz Program, amelynek keretében 2020 és 2029 között összesen 35,9 milliárd forint áll rendelkezésre a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok és közlekedési közszolgáltatók számára, elektromos meghajtású buszok és önjáró trolibuszok beszerzésének támogatására. A közutakat koptató korosabb autóbuszok cseréjével jelentős mértékű károsanyag-kibocsátást érhetünk el.
Az áruszállítás terén ugyan a fejlesztések még nem ilyen mértékűek, de a nagy fogyasztású, sok esetben még mindig dízel üzemű kamion- és teherautó-gyártó vállalatok is kísérleteznek az elektromos hajtással. Ezeknél a járműveknél azonban fontos tényező az idő, ami sajnos akadálya az e-áruszállítás gyorsabb terjedésének, hiszen a megfelelő töltési szint elérése akár órákat is igénybe vehet.

Mindemellett ne feledkezzünk meg arról, hogy akkor is közlekedünk, amikor nyaralni, kikapcsolódni megyünk! Ilyenkor is mérlegeljünk, és válasszuk a környezetbarát megoldásokat!
Számba véve a lehetőségeket, a lista végén a hajózás és a légi közlekedés áll. Ezek a legszennyezőbb formái az utazásnak. E kettő együtt 2050-re várhatóan a globális széndioxid-kibocsátás közel 40%-ához fog hozzájárulni. Ráadásul amellett, hogy jelentős az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásuk, a légi közlekedés még zajszennyezéssel is jár, míg a hajózás súlyosan szennyezi az ökológiai szempontból egyébként is rendkívül érzékeny tengereinket és óceánjainkat. Épp ezért javasoljuk, hogy aki teheti, válassza a vasutat, amely amellett, hogy kevésbé szennyezi a levegőt, a legkényelmesebb közösségi közlekedési mód!

A Mobilitási Hét tehát nemcsak arra biztat, hogy kerékpárral vagy gyalog tegyük meg az utat a munkába, hanem arra is, hogy tudatosak legyünk életünk minden területén. Jusson eszünkbe az utazással járó környezetterhelés, amikor a nyaralásunkat tervezzük, és akkor is, amikor távoli országból érkező élelmiszert veszünk le a polcról, vagy amikor olcsó elektronikai eszközöket rendelünk az interneten Ázsiából. Mindezek olyan rejtett „költséget” tartalmaznak, amit – ha nem változtatunk – az utánunk következő generációknak kell majd megfizetniük!

Doró Viktória írása