Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1972-ben döntött arról, hogy június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánítja. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Az ENSZ azóta is elkötelezett amellett, hogy a környezetvédelmi világnap globálisan mind ismertebbé váljon. Ennek érdekében minden évben kiemelnek egy aktuális témát, amire erős kommunikációs kampányt építenek és az ENSZ tagjaitól elvárás az ehhez való csatlakozás. Tavaly a műanyagszennyezés elleni küzdelem állt a World Environment Day fókuszában, idén pedig a talajok helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelése. „Habár az idő kerekét nem forgathatjuk vissza, a megtörtént károkozást nem tudjuk semmissé tenni, de képesek vagyunk fákat ültetni, megtisztítani a természetes vizeket és újjáéleszteni a talajt. Mi vagyunk az a nemzedék, amely békét köthet a földdel” – olvasható a kampány weboldalán. És bár kétségtelenül igaz, hogy a legintelligensebb faj vagyunk a planétán, mégis mi vagyunk a legönzőbbek is, mert annak ellenére nem vagyunk képesek változtatni a szokásainkon és az értékrendünkön, hogy pontosan tudjuk, milyen következményei lehetnek a viselkedésünknek néhány évtizeden belül!

Pedig a talajok valóban kiemelt figyelmet érdemel(né)nek. Globálisan és Magyarországon is egyre romlik az állapotuk. Veszélyben vannak a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből fakadó extrém időjárási jelenségek miatt.

A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezetének globális adatai szerint míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30–100 t/ha/év.

Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek közel fele van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért.

A KSH adatai alapján az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is. A termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időszakot vizsgálva így is 1,3 millió hektárnyi csökkenés történt.

Pedig az egészséges talaj az egyik legnagyobb segítségünk lehet(ne) a globális felmelegedés elleni küzdelemben! Elsőre talán meglepő, de a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a föld összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Segíthet megelőzni az árvizeket, és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás lelassításában is kiemelt szerepe van.

A környezetvédelmi világnap apropóján – a dátum közelsége miatt – egy másik „jeles” eseményről is szót kell ejtenünk.

Addig nyújtózkodj...

...ameddig a takaród ér – tartja a mondás. Sajnos minket már alig-alig takar az a dunyha!

A globális túllövés napja, vagyis az a nap, ameddig a bolygó természetes erőforrás-készletei elegendőek az emberiség számára, egyre hamarabb jön el. Azaz az emberi fogyasztás meghaladja a Föld biokapacitását. A globális biokapacitás 2022-ben 1,51 globális hektár/fő volt, ehhez képest mi Magyaroszágon már nagy lábon élünk: az ökológiai lábnyomunk 2,8 hektár.

Míg 2023-ban a globális túllövés napja augusztus 2-re esett, addig várhatóan idén épp a környezetvédelmi világnapra, azaz június 5-re fog. Ez közel 2 hónappal kevesebb, ami azt bizonyítja, hogy nemhogy csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, hanem épphogy gyorsuló ütemben nő.

Az egyes országok fogyasztására vetítve is meg lehet nézni, hogy mikortól kezdjük el felélni a következő évi erőforrásainkat. Míg Magyarországon 2023-ban ez a dátum május 30. volt, addig idén 5 nappal korábbra, május 25-re esett.

A zöld világnapok fontosak, mert a mindennapi feladatok tengerében megállásra késztetnek, elgondolkodásra sarkallnak. Üdvözlendő, hogy az oktatási intézményekben kiemelt figyelmet kapnak, megünneplik őket, mert így a gyerekek már óvodás kortól megtanulják ezek legfontosabb üzenetét: a környezetet (vizet, fákat, talajt, biodiverzitást, állatokat stb.) óvni kell, mert védelemre szorulnak az emberiség felelőtlen, kizsákmányoló, pazarló életmódja miatt. Ők azok, akik ezen változtathatnak. Ők lehetnek az első – valóban – felelős generáció, akik már annak tudatában nőnek fel, hogy tettekre és nem szavakra van szükség a változáshoz!

Mi pedig, a jelenkor felnőttjei azzal támogathatjuk őket, hogy jó példával járunk elől.

Szerző: Doró Viktória