A Globális Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azt a napot jelöli, amikor az egy évre elegendő erőforrás-készletünk kimerül. Ideális esetben ez december 31-én következne be, azonban 1971 óta évről évre korábban fogyunk ki a rendelkezésünkre álló keretből. Ugyan a 2020-as év adott némi reményt, akkor – a COVID világjárvány miatt – augusztus 22-re esett a Túllövés Napja, azonban ezt már 2021-ben sem sikerült tartani (július 29.). 2023-ban augusztus 2-a óta a jövő évi készletünket éljük fel. Mit tehetnénk azért, hogy ez a dátum egyre későbbre tolódjon?

Habár 2022-höz képest idén 5 nappal későbbre esett a Túllövés Napja, ez nem tekinthető igazán jó hírnek, mivel a valódi javulás kevesebb mint 1 nap. A fennmaradó 4 nap a továbbfejlesztett adatbázisoknak a legfrissebb számításba történő integrálásából ered. Magyarul: a számítási módszert idén újratervezték, és ebből adódik a jobb eredmény.

Ahhoz, hogy az ENSZ és az IPCC által kitűzött karbon kibocsátási célt – 2010-hez képest 43%-os szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérése 2030-ra – elérjük, a Globális Túllövés Napját a következő hét évben évente 19 nappal kellene hátrébb tolni.

Azonban hiába a globális szervezetek elköteleződése és az egyes nemzetek szóbeli (vagy akár írásos nyilatkozatai, lásd Párizsi Egyezmény), a vágyott cél elérhetetlennek tűnik.

Pedig egyszerű változtatások is sokat segítenének, amelyekhez nem szükséges a cégek, vagy a döntéshozók elköteleződése, „csupán” a hétköznapi szokások, a szemléletmód megváltoztatása.

Íme néhány példa:

• az alacsony szén-dioxid kibocsátású villamosenergia-források használatának 39%-ról 75%-ra történő növelése 26 nappal,
• az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése 13 nappal,
• a fák közötti köztesnövény-termesztés pedig 2 nappal tolná ki a Túllövés Napját.

Jövőnk szempontjából kulcskérdés a jelentős ÜHG – különösen a szén-dioxid – kibocsátással járó szektorok mielőbbi átalakítása, ezt a zöld gazdasági átállást célozza az EU Zöld Megállapodása (European Green Deal) is.

A szén-dioxid-kibocsátás elsődleges forrása az energiatermelés, második helyen pedig a közlekedés áll. A fosszilis tüzelőanyagok motorokban való elégetése szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, így ez az ágazat felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 24%-áért. Ennek a 24 százaléknak csak egy részét adják a személyautók, nagyobbik felét a teherautók, buszok, repülőgépek teszik ki. Az energiatermelés átalakításának ütemét a lakosság kevéssé tudja befolyásolni, azonban a közlekedésre van hatása. Egyéni döntés kérdése, hogy – amikor csak lehetőségünk van rá – környezetbarát közlekedési megoldást válasszunk. Különösen akkor, amikor csak kis távolságok megtételét tervezzük (munkába, iskolába, boltba megyünk).

Takarékoskodj az energiával!

Nem véletlen, hogy az idei Európai Mobilitási Hét (szeptember 16-22.) témája is az energiacsökkentés volt. Mottója – "Takarékoskodj az energiával!" – arra buzdította a kampányhoz csatlakozó városokat, cégeket, nonprofit szervezeteket és magánszemélyeket, hogy ebben az időszakban válasszanak olyan közlekedési eszközt, amely nem fogyaszt energiát, vagy kevesebbet fogyaszt, mint amit általában használni szokott.

Az Európai Mobilitási Hét 22 évvel ezelőtt indult és egy összeurópai kezdeményezés része, amely kifejezetten az ésszerű, környezetbarát közlekedés gazdaságnövelő hatásaira helyezi a hangsúlyt.

Idén az alábbi 5 területet helyezte a fókuszba:

1. Közösségi közlekedés: együtt az energiatakarékosságért

A közösségi közlekedésben óriási lehetőségek rejlenek az energiafogyasztás csökkentésére. Közösségi közlekedéssel egy személy jóval kevesebb energiát használ fel egy kilométer megtételéhez, mint személyautóval, hiszen sokkal többen használják az adott járművet. A közösségi közlekedés járműveinek energiahatékonysága pedig már most is magas, különösen a kötött pályások (metrók és a villamosok) esetében.

2. Aktív mobilitás: a saját energia felhasználása

A séta, kocogás vagy a kerékpározás nem jár károsanyag-kibocsátással, csupán a saját energiaszintünkön múlik, hogy melyik megoldást választjuk. Amellett, hogy biztosan nem kerülünk dugóba, még fittebbek is leszünk általuk!

3. Az autófüggőség minimalizálása: alacsonyabb egyéni energiafogyasztás

A városok élhetetlenségének fő oka, hogy az autók vették át az uralmat. Ráadásul a magyar autóállomány átlagéletkora igen magas, és még mindig sok a dízel motoros gépjármű. Ezek a légszennyezéshez jelentős mértékben hozzájárulnak, ezáltal növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A parkolóhelyek az egyébként is alulreprezentált városi zöldterületektől veszik el a helyet, ami miatt nő a hőszigetek kialakulásának esélye. A városok – különösen nyáron – fák hiányában forró katlanokká válnak, amin csak hűtéssel, légkondicionálók használatával lehet javítani. Ezeknek a berendezéseknek az energiafogyasztása a fűtésével vetekszik.

4. Mobilitásmenedzsment: energiamegtakarítás mindenki számára

A mobilitásmenedzsment célja, hogy szemléletformáláson, attitűd-változtatáson keresztül mozdítsa elő a fenntartható közlekedés iránti igényt. Különösen a vállalatok, szervezetek és intézmények szintjén van rá szükség (eszközei lehetnek a különböző kampányok, versenyek, pl. Bringázz a munkába!).

5. Infrastrukturális megoldások: tartós energiamegtakarítás

A mobilitási infrastruktúra nem kedvezhet csak az autósoknak! A környezetbarát közlekedési infrastruktúra létrehozása kulcsfontosságú az energiafogyasztó járművek, elsősorban a személyautók használatának visszaszorításához. Ahhoz, hogy a lakosság a kevésbé energiaigényes közlekedési módokat válassza, elengedhetetlen, hogy elérhetőek legyenek a buszsávok, vagy a biztonságos kerékpárutak.

E sorok írásakor már elérhetők az Európai Mobilitási Hét eredményei, hiszen egy ilyen volumenű kampány csak akkor lehet sikeres, ha sokan kapcsolódnak hozzá. 2023-ban 44 országból 3260 település vállalta, hogy a környezetbarát közlekedési módokat népszerűsítő programokkal készül a lakosság számára. Mellettük 800 további mobilitási akciót regisztráltak szervezőik az esemény weboldalán.

Magyarországon is számos nagyvárosban tartottak Autómentes hétvégét/napot, ahol biztonságos körülmények között bringázhattak, görkorizhattak, rollerezhettek kicsik és nagyok.

Habár egy hét odafigyelés még nem elegendő ahhoz, hogy a Túllövés Napját későbbre toljuk, de arra mindenképp jó, hogy rájöjjünk, autó nélkül is lehet közlekedni – sőt, sokszor még kényelmesebb és gyorsabb is (gondoljunk csak a dugókra és a parkolóhelyek keresésére), miközben még a környezetünket is óvjuk.

Szerző: Doró Viktória