Hasznos olvasnivalót kaptak évindító ajándékként a zöldipari szereplők, felsőoktatási hallgatók és minden, a fenntarthatóság iránt érdeklődő személy a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől (KSZGYSZ). Megjelent a Zöldgazdaság 2023/24 című tanulmánykötet, amelyben a Zábrák Kft. is képviselteti magát!

A KSZGYSZ a hazai környezetvédelem legnagyobb, független ernyőszervezete, több mint 260 tagvállalat érdekeit képviseli, illetve feladatai közé tartozik az ismeretterjesztés, tudásátadás és -bővítés is. Ezt a célt szolgálják az egyes szakterületek aktuális újdonságait bemutató konferenciák, workshopok és kiadványok. Utóbbiak közül messze a legátfogóbb a második alkalommal megjelenő Zöldgazdaság című tanulmánykötet, amely két évvel követte az elsőt. A kiadvány elkészítését két hajtóerő motiválta: egyrészt a jogszabályi változások, másrészt az európai uniós forrásokból lehetővé váló, a hazai zöldipart, a zöld átállást támogató finanszírozási lehetőségek széles tárháza. Ezen források célszerű és hatékony iparági felhasználása visszahathat a gazdaság működésére, így a szakképzésre, a foglalkoztatottságra, a környezet, ezáltal a teljes társadalom állapotára.

A koncepció változatlan: komplex szakmai tudásanyagként segíteni a döntéshozók, szakemberek, érdeklődők, főiskolai és egyetemi hallgatók felkészülését és mindennapi munkáját. A tanulmánykötet áttekintést nyújt az ágazat jelenlegi tevékenységéről, hazai és nemzetközi aktivitásairól, eredményeiről, kihívásairól és konstruktív módon számba veszi az elkövetkező időszak újonnan megnyíló lehetőségeit, feladatait is.

A fókusztémákat a vállalati tapasztalatokkal és az ágazatban dolgozók szakmai tudásával ötvözve mutatja be.

A 2021-es kiadványhoz képest nagy különbség, hogy az egyes szakterületek képviselőit nem tanácsadóként, hanem szerzőként vonja be, ezáltal ki-ki a saját területének aktuális helyzetét, kihívásait és megoldásai lehetőségeit mutatja be.

A 264 oldalas online és nyomtatásban is megjelent kötet 4 fejezetből áll. Az első, az EU/Kitekintés címet viselő a legfontosabb, hamarosan érvénybe lépő EU-s direktívákat, jogszabályokat mutatja be, illetve azok várható hatásait tárja fel. Szó esik az ESG (Environment – Social – Governance) térhódításáról, a jelentéstétel változásairól, kiterjesztéséről (CSRD), az EU-taxonómiáról, a greenwashing jelenségről és a kiszűrésére irányuló, várható jogi lépésekről, valamint az Európai Számvevőszék elemzőinek írása feltárja a körforgásos gazdaság terén elért eddigi eredményeket. Izgalmas kérdés, hogy sikerült-e előre lépni, mert ugyan a lendület nagy volt (European Green Deal), kérdés, hogy az eredmények igazolják-e az előzetes várakozásokat. Vajon megtörtént-e a változáshoz elengedhetetlen elköteleződés a zöldülés irányába?

A 2. fejezet a hazai zöldiparba nyújt betekintést. A KSZGYSZ munkacsoport-vezetőinek összefoglalóiból kiderül, hogy az adott szakterületen az elmúlt 2 évben milyen nagyobb előrelépések történtek, és mi prognosztizálható a közeljövőre. Ezen felül a zöldipar minden területére kitérnek a szerzők: megismerhetjük a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízkezelés, az energetika, a zöldépítés, a közlekedés, a zajszennyezés, a levegőtisztaság-védelem, a zöld pénzügyek és a kármentesítés területének legaktuálisabb kérdéseit.

A kármentesítés témáján belül 3 cikket találnak az Olvasók, melyek közül az egyik kollégánk, Péntekné Balogh Ildikó írása és a fenntartható kármentesítés izgalmas területét járja körbe. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Első lépésként, már a tervezés fázisában fel kell mérni, hogy megvalósítható-e a beruházás a zöld helyett barnamezős területen! Hiszen számos felhagyott, régi ipari terület van – akár jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott városi részen – amelyek kármentesítésével megóvhatnánk a beépítéstől – és a potenciális szennyezésektől – a környezeti és társadalmi szempontból is értékes zöldmezős területeket. „A barnamezős beruházások kihasználják a már meglévő infrastruktúrát, és az új ötleteket a régi helyszínen valósítják meg, felújítva és újratervezve azt. Mi ez, ha nem a fenntarthatósági szempontok szem előtt tartása? A befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a klímaválság idején olyan tudatos döntéseket hozzanak, ami által a tőke, és ezáltal a világ jobb irányba mozdul” – olvashatjuk a cikkben.

Csak egyetérteni lehet a szerző következtetésével: „Észszerű és kiemelt feladatnak tűnik tehát a fenntartható fejlődés és azon belül a környezettudatos, racionális és takarékos területfelhasználás érdekében, hogy a jogalkotás eszközével korlátozzuk az újonnan beépíthető területek mennyiségét, és ezzel az újrahasznosításra ösztönözzük a jelen és a jövő beruházóit.”

A harmadik fejezet az oktatásé, példaértékű szemléletformáló programokat ismerhetnek meg az Olvasók, valamint munkaerőpiaci trendekről informálóhatnak.

A negyedik fejezet – talán meglepő – de a természetvédelemé lett. A kiadványt összeállító csapat fontosnak tartotta – a 2021-es kötetet követve – hogy külön fejezetben foglalkozzanak a természetvédelemmel. Olyan izgalmas témákat tárgyalnak, mint az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája, vagy épp a folyók személyiségi jogai (melyre már több példa is van a világ különböző pontjain).

A hiánypótló tanulmánykötet szerzői vallják, hogy a környezet védelme – a természet értékeinek megóvása mellett – nem másról szól, mint az emberek védelméről. Szakmai munkával, fenntarthatósági törekvésekkel, innovációkkal meg kell teremteni az egészséges, tiszta környezetet, amely biztosítja számukra azt az energiát, amely lehetőséget teremt a gyarapodásra anyagi és szellemi értelemben is.

A Zöldgazdaság 2023/24 print változata megrendelhető a KSZGYSZ honlapján, az online változat pedig ugyaninnen letölthető: https://kszgysz.hu/zoldgazdasag2023

Szerző: Doró Viktória