Na de mit tölthetünk bele?

A világ azon szerencsés adottságokkal rendelkező országában élünk, ahol megszokott, hogy egyetlen mozdulat és a jó minőségű ivóvízzel tölthetjük meg poharunkat. „Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves hálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti.” (grendex.hu)

Mindezt a felszín alatti vízkészletünk teszi lehetővé. Lássuk ez a kincsből mi hol bújik meg, milyen vizet mire tudunk használni, milyen kutat érdemes fúratni.

Magyarországon 2021-ben 834 millió m³ felszín alatti vizet termeltünk ki. A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk.

Sekély felszín alatti vizek:

• Talajnedvesség: a legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet talajnedvességnek nevezzük. A talajnedvesség csapadékból, talajvízből és némi levegőnedvességből származik, sohasem tiszta víz, hanem kisebb-nagyobb mértékben mindig oldott anyagokat tartalmaz. A talaj típusa és a csapadékmennyiség nagymértékben meghatározza a benne található vízmennyiséget, melynek megtartása egyre fontosabb kérdés a mezőgazdaság számára (pl: talajtakarók használata).

• Talajvíz: a felső vízzáró réteg felett (vagy ha ilyen nincs max. 50 méter mélységig) helyezkedik el. Csapadékból és felszíni vizekből táplálkozik. Hazánkban átlagos terepszint alatti magassága 2-5 m, dombvidéken 8-10 m. Szintje elsősorban a csapadék mennyiség függvényében változik. Ebből adódóan általában áprilisban éri el a legmagasabb és októberben a legalacsonyabb szintet, éves ingadozása 1-2 m kör mozog. A mélyebben elterülő térszíneken a felszínre is emelkedhet, ezt nevezzük belvíznek. A belvíz a mezőgazdaság számára rendkívül káros, hiszen kiszorítja a talajhézagokból a levegőt ezzel gátolva a növényi kultúrák fejlődését. A talajvízszint ingadozását az emberi tevékenység is befolyásolja, mivel kapcsolatban van a felszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződhet, így általában nem alkalmas emberi fogyasztásra. A talajvizekből táplálkozó kutak kisebb (kerti) öntözéshez szükséges igényeket képesek kielégíteni. A felszín alatti vizek kitermelésén belül a talajvíz 4,6%-ot tesz ki.

• Partiszűrésű vizek: A parti szűrésű vizek átmenetet alkotnak a felszíni és a felszínalatti vizek között. Magyarországon a felszín alatti vízkészletek közé soroljuk a folyók mellett kitermelhető, túlnyomórészt a folyóból származó ún. partiszűrésű vizeket is. (Ennek kiemelkedő jelentőségét mutatja többek között az is, hogy Budapest vízellátása a Duna partiszűrésű vízkészletére épül.) „Egyféle definíció szerint a parti szűrésű vizek azok a vizek, amelyek a vízfolyást sávszerűen kísérő üledékekben, kavicsteraszokban, törmelékkúpokban telepített kutakból úgy termelhetők ki, hogy a kitermelt víz legalább 50 %-a magából a folyóvízből származik.” (vizugy.hu) A partiszűrésű víz a kitermelés 28%-át teszi ki. Ahol partiszűrésű víz kitermelés folyik, a szennyeződések elkerülése érdekében nem, vagy a hatósági engedélyeztetést követően van csak lehetőség kutak kialakítására. A kitermelt víz általában tisztítás és fertőtlenítést követően alkalmas lakossági fogyasztásra.

Mélységi felszín alatti vizek

• Rétegvizek: Rétegvíznek nevezzük azokat a víztesteket, amelyek két vízzáró réteg között helyezkednek el, legtöbb esetben 50 méter alatti mélységben. Jellemző tulajdonsága, hogy nyomás alatti és általában felszíni szennyeződésektől mentes. Lakossági fogyasztásra bevizsgálást követően, közvetlenül is alkalmas lehet. A felszín alatti vízkészletek döntő hányada rétegvíz (kitermelt felszín alatti víz 52%-a) A rétegvíz egyik jellegzetes típusa az artézi víz. A rétegvíz a medenceszerűen elhelyezkedő víztartó rétegekből a ránehezedő nyomás miatt a felszín felé igyekezne. Ha egy ilyen helyen átfúrják a vízzáró réteget, akkor a rétegvíz artézi kútban a felszínre emelkedik. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ráadásul mélyebben, földtanilag védettebb környezetben helyezkedik el, ezért kevésbé tud elszennyeződni. A rétegvíz kutak száma hazánkban 70 000 körülire tehető. A rétegvízkutak biztosíthatják a mezőgazdasági öntözőrendszerek, ipari komplexumok ellátását.

• Rés- vagy hasadékvíz: A kőzetek hasadékaiban, repedéseiben elhelyezkedő vizet résvíznek nevezzük. A résvizek közül a mészkő üregeiben található a karsztvíz. A mészköves területeken mélybe szivárgó karsztvíz a repedésekből indul, és a felszín alatt hatalmas földalatti folyosóvá is egyesülhet. A karsztvizeknek két fő típusát különböztetjük meg: nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék és a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő közvetlen bejutását. A karsztvíz bázisból kiemelt karsztvíz lakossági fogyasztásra közvetlenül alkalmas lehet. A karsztvíz a legértékesebb a vízkészletünkön belül. Sajnos 2010 óta kitermelése megduplázódott és így a felszín alatti vízkivétel mintegy 15%-át teszi ki.

• Hévizek és ásványvizek: Minél mélyebbről érkezik a víz a felszínre, annál magasabb a hőmérséklete. A 30 C°-nál melegebb felszín alatti vizelet tekintjük hévíznek. A szerkezeti vonalak (törések, vetődések, árkok) mentén felszínre törő források vízhőmérséklete jóval magasabb is lehet. Magyarország a világátlagnál (1 ºC/33 m) nagyobb geotermikus gradiens következtében igen gazdag hévízekben. A mélyben hosszú utat bejáró felszín alatti vizek többféle ásványi anyagot oldanak ki, ragadnak magukkal. A kedvező összetételű vizek nagy részét elismerik ásvány- és gyógyvízként, melyeket balneológiai célra, ivókúrára vagy palackozásra használnak.

Egyre többen törekednek a közüzemi rendszerekről történő leválásra, önálló áram, hő és vízellátó rendszerek kialakítására otthonaikban vagy vállalkozásaiknál. Az igényekhez alkalmazkodó, megfelelő felszín alatti víz kitermelésére alkalmas kutak tervezésében, engedélyezésben és kialakításában is számíthatnak szakértő Kollégáink segítségére.

Szerző: Gutti Gabriella