Szebb időket megélt, mára omladozó gyártelep a Duna parton? Vasöntöde a város szívében? Egy egész településrész, ami hajdan téglagyár volt? Bármily meglepő, a változó ipari igények és a városok folyamatos növekedése miatt ma már ezeken a területeken is lakóparkok, irodaházak állnak.

Ezek az ún. barnamezős területek korábban a települések külső peremén kaptak helyet és adtak munkát a település lakóinak és – a gyár nagyságától, a termelés volumenétől függően – a régióból érkező dolgozóknak. A XX. század gazdasági fellendülése, az ipar erőltetett bővítése, majd a rendszerváltozás után bekövetkező gazdasági átalakulás a század végére számtalan felhagyott gyártelepet eredményezett országszerte.

De lássuk, mit is nevezünk pontosan barnamezős területnek!

„Azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újra-használata a terület megtisztítását követően. Általában barnamezős területek a városok ipari körzetében találhatók, olyan területeken, ahol elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek, illetve egyéb korábban szennyező tevékenységek örökségei vannak jelen. Míg egyes szennyezett barnamezős területek évtizedek óta használaton kívül vannak, újabban nagy hangsúlyt fektetnek ezek kármentesítésére és rehabilitációjára, mivel a kereslet egyre nő a fejleszthető területek iránt.” (Forrás: http://www.terport.hu/fogalomtar/barnamezos-terulet.html)

Fontos jellemzőjük tehát ezen területeknek, hogy nagy eséllyel veszélyes anyagokkal szennyezettek, ezért újrahasználatuk, a korábbitól eltérő funkciójú hasznosításuk csak az állapotfelmérés és a kármentesítés után kezdődhet meg. Ez akár több éves (évtizedes) folyamat lehet és akár tízmilliárdos költséget is jelenthet – a terület méretétől és a szennyezettség mértékétől függően. Miért éri meg mégis foglalkozni velük?

Jellemzően frekventált, jól megközelíthető helyen vannak, kiépített infrastruktúrával (áram, víz, csatorna) rendelkeznek, ezért jól hasznosítható, értékes területek lennének, amelyeken érdemes fejlesztéseket végezni, ingatlanberuházásokat végrehajtani. Hogy pontosan mennyi ilyen terület van Magyarországon, csak megbecsülni lehet. Budapest Főváros vonatkozásában készült Barnamezős Kataszter, ebben 3500 körüli ingatlan szerepel, több mint 200 ezer adattal.

A környezeti kár, amit a fel nem tárt, vagy feltárt, de nem kezelt szennyezések okoznak, nehezen megbecsülhető, de biztos vagyok benne, hogy kevesen szeretnék, ha a gyermekeik egy olyan kertben játszanának, ahol a talajban egészségre ártalmas anyagok találhatók. Nem beszélve az élővilágról, amely – érzékenysége okán – még jobban kitett a szennyezések okozta károkozásnak. A másik lehetőség a városok növekvő népesség miatti területigényének kielégítésére, ha zöldmezős területeket építenek be. Ez a megoldás a környezet- és természetvédelem szempontjából nem támogatható, hiszen egyrészt a már egyszer használatba vett – sok esetben hatalmas kiterjedésű – területek így parlagon maradnak, másrészt az őket ért korábbi szennyezés felszámolatlanul. Ráadásul a sokszor több évtizede szennyezett terület, szakszerű kezelés nélkül a környező telkeket is veszélyezteti, hiszen a talajba, vízfolyásokba, talajvízbe került szennyező anyagok nem állnak meg jól nevelten a telek határánál.

Kinek a feladata a kármentesítés?

A “szennyező fizet” elv értelmében a környezeti károkozásért és annak megszüntetéséért a szennyező viseli az anyagi felelősséget, azonban a rendszerváltozást követő átalakulások, többszöri tulajdonosváltások, csődeljárások miatt sok esetben a tulajdonoson már nem hajtható be a kármentesítés költsége. Ilyen esetekben az állam Alaptörvényben előírt felelőssége alapján a környezeti kár terjedésének megelőzése érdekében a hatóságok gyors beavatkozására van szükség. Ha a terület felszámolás alá esik, a felszámoló biztosok számára eddig is jogszabály írta elő a környezeti károkozás felismerését, az eljárás megindítását. Ehhez szakmai felkészítést, háttértudást nyújt számukra a 2022-ben elkészült Kárfelszámolási útmutató.

A Zábrák Kft. Magyarország legrégibb kármentesítő cégei közé tartozik. A cég alapításkor elsősorban a környezetvédelmi fúrások kivitelezését végezte, melyet a kármentesítő rendszerek kiépítése és kármentesítő technológiákban alkalmazott eszközök gyártása követett. Mára a környezetvédelmi problémák megoldását egészen a tervezéstől a kivitelezésig végezzük. Tevékenységünk az egész országra kiterjed. Célunk az általunk alkalmazott, illetve gyártott jól bevált és újdonságnak számító technikák ismertetése és alkalmazása a hazai és határainkon túli területeken, a hozzá kapcsolódó magas szintű mérnöki tevékenység biztosításával.

Szerző: Doró Viktória