A nyár a feltöltődés időszaka, a napsugarak élénkítő hatása, a számtalan programlehetőség, az aktív turizmus megannyi izgalmas formája vár ránk ilyenkor. Ha pedig pihenni vágyunk, mi is lehetne megnyugtatóbb, mint a víz közelsége?

A legtöbb honfitársunk még mindig úgy gondolja, hogy „nekünk a Balaton a Riviéra”, miközben számos egyéb fürdőzési lehetőség vár ránk – sokszor közelebb a lakóhelyünkhöz, mint gondolnánk. Azonban a folyóink és kisebb tavaink népszerűsége messze elmarad a „magyar tengeré” mögött, ami valóban csodálatos, de az ország természetes vizei számos élményt tartogatnak, ha nyitottak vagyunk rájuk!

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szinte minden országrésznek van saját tava. Habár a Fertő-tó strandjai Ausztriában vannak, érdemes ellátogatni Európa legnagyobb sztyeppetavához, amely az UNESCO Világörökség része. Előnye, hogy a sekély víz hamar felmelegszik, így fürdőzésre már a nyár elején lehetőségünk nyílhat. Aki pedig csak gyönyörködni szeretne a Fertő-táj szépségében, kerékpárról is megteheti. A tavat teljes egészében meg lehet kerülni kerékpárúton, de az apró tavakkal pettyezett Fertőzugot keresztül-kasul átszelő utak is népszerűek. Mindkét országban Nemzeti Park védi a terület élővilágát, gondozza a tanösvényeket, szervezi a különböző kirándulásokat, túrákat akár a legeldugottabb, szigorúan védett helyekre is.

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Területe 26 km^2, sekélysége okán ez is hamar felmelegszik. A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Népszerűségének másik oka Budapesthez való közelsége, hiszen vonattal bő fél óra alatt elérhető.

A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Létrehozásának okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.

A Kiskörei Vízerőművet 1967-1973 között építették fel, hogy a duzzasztógáttal a tiszai áradásokat tudják szabályozni, illetve az Alföld vízellátása hatékonyabbá válhasson. A feltöltése 1978-ban fejeződött be. Eleinte a magyar turisták látogatták, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Mára azonban – köszönhetően különleges élővilágának – egyre népszerűbb turisztikai desztinációvá vált. A kerékpáros fejlesztéseknek köszönhetően körbetekerhető (65 km), sőt, külön kerékpáros híd ível át a Tisza felett, amely keresztülfolyik a mesterséges tavon.

Szinte minden vízi sport kipróbálható itt, de a nyugalomra és csendre vágyók is jó helyen járnak, ha a Tisza-tavat választják nyári úticélul, mert az ún. „öblítők” csak kenuval, kajakkal közelíthetők meg, az élővilág megzavarása nélkül. Bakcsók, szürkegémek, nagy kócsagok, kormoránok és ragadozómadarakkal is találkozhatunk, szinte karnyújtásnyi távolságra.

A közel 80 hektáros vízfelületű Szelidi-tó Bács-Kiskun megyében van. Magyarország ötödik legnagyobb természetes tava Dunapataj nagyközség külterületén található. Déli partján több homokos strandot is kialakítottak. A Duna által mélyített tó nevét a török időkből származtatják, amikor a magyar túlerő láttán a török csapatok „megszelídültek”. Átlagosan 3-4 méteres vízmélységre számíthatunk. A tavat 360 hektáros természetvédelmi terület öleli körül, ami a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legszebb részét képezi.

A Szentgotthárd, Máriaújfalu településrészén található Hársas-tó nem csak horgászatra, de fürdőzésre is alkalmas. A tóparti sétány mellett  az 1 km hosszú Hársas-tó tanösvény vezeti be a kirándulókat a környék természeti és építészeti értékeibe. A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Park területét gazdagítja.

A sort hosszan lehetne még folytatni, azonban térjünk vissza az eredeti kérdésre: miért ódzkodnak sokan a természetes vizektől? Miért gondolják úgy, hogy a vízminőség kifogásolható? Vajon van alapja az aggodalmaknak? Vagy nyugodt szívvel megmártózhatunk bármelyik magyarországi tóban?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalán elérhető egy az aktuális fürdővízminőséget bemutató térkép. A természetes fürdővizek értékelése a 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. Az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok a fürdővizeket a fürdési idény megkezdése előtt, majd a szezon ideje alatt havonta mintázzák. A mintákban szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát vizsgálják. Attól függően, hogy ezek a vizsgált baktériumok milyen mennyiségben vannak jelen, az adott vízminta a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolható.
Az éves értékelés a legutolsó négy fürdési idény összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítható meg, és ez alapján a fürdővizek „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítést kaphatnak. Amennyiben nincs kellő számú minta (pl. mert a fürdőhely újonnan létesült, vagy elmaradtak mintavételek), a fürdővíz a "nem minősíthető" kategóriát kapja.

A Balaton strandjainak többsége kiváló, kisebb részük jó minősítést kapott, a Velencei-tó strandjai többségükben jó minősítést kaptak, míg a Tisza-tó strandjai kivétel nélkül kiválóak.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tavak vize ivásra alkalmas! Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, a tavakat azonban számos olyan szennyezés éri, ami miatt vizük alkalmatlan a tisztítás nélküli fogyasztásra. Ilyen a fizikai szennyezés, ami sokszor szemmel is jól látható PET-palackok, üvegek, kommunális hulladék formájában, amit a strandolók, horgászok „felejtenek” a parton, de akár illegális hulladéklerakásból is származhatnak. A tavat tápláló vízforrás is szállíthat hulladékot, ez történik például a Tisza-tó esetében, amelyen keresztül folyik a Tisza, sokszor Ukrajnából, Romániából eredő hulladékot szállítva. A Kiskörei Vízlépcső mesterséges gátat szab a hulladék továbbhaladásának, aminek letermelés ugyan extra feladatot ró a vízügy szakembereire, de tisztá(bba)n tartja a folyó alsóbb szakaszát.

A tavak kémiai szennyezése alatt bármilyen vegyszer által okozott kárt értünk, legyen az háztartási, mezőgazdasági (műtrágyák, rovarirtók stb.) vagy akár ipari (ahogy történt ez a 2000-es ciánszennyezéskor, a romániai aranymosással foglalkozó bánya tározójának átszakadásakor). A legújabb analitikai vizsgálatok a PFAS-ok  (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok) jelenlétét keresik a tavakban, folyóvizekben. A PFAS az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportja, amely több mint 4700 vegyi anyagot fed le, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. „Örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben. Olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint például a tüdőkárosodás, pajzsmirigy megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák. Egyelőre azonban nem nyert igazolást a jelenlétük a hazai természetes vizekben.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy bátran fürdőzhetünk Magyarország szebbnél szebb tavaiban! Merjünk kilépni a Balaton vonzáskörzetéből és fedezzük fel az ország rejtett kincseit!

Amennyiben szeretne saját tavat (halastó, horgásztó, stb.) kialakítani, a hozzájuk kapcsolódó  engedélyeztetési eljárások lebonyolításában szakértő Kollégáinkat örömmel állnak rendelkezésükre.

Szerző: Doró Viktória