2020-as év komoly változásokat hozott az életünkbe. Szinte pillanatok alatt formálta át a vállalatok mindennapjait a globális COVID-19 járvány. Rengeteg cég határozott tevékenységének szüneteltetése helyett részben, vagy egészben a távmunkára való áttérésre. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet csak egy átmeneti állapot, vagy a jövőbeni működésünk kiinduló pontja lesz-e. Úgy tűnik, hogy a vállalkozásoknak újra kell gondolniuk a működésüket, és a legtöbbjük jelenleg is hosszú távú modelleke kialakításán dolgozik.  Úgy tűnik, a vezetők szerepe és feladatköre teljesen átalakul, sokkal nagyobb szabadságfoka lesz a munkavállalóknak, ebből kifolyólag máshogy kell irányítani, ami új kihívásokat állít a holnap vezetői és munkavállalói elé.

Ezzel párhuzamosan a munkavállalók oldaláról felerősödött a fenntarthatóság iránti igény: kevesebb utazás, tudatosabb elvárás a zöld munkahelyek iránt. Fontos szemponttá vált számukra, hogy minél kevesebb legyen a munkavégzéssel kapcsolatos környezeti terhelés.

Megfogalmazódott az a kérdés is, hogy vajon tényleg szükség van-e arra, hogy minden irodai dolgozó nap mint nap bejárjon a munkahelyére? A kérdésre a válasz nem egyértelmű, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni. Itt érdemes megvizsgálni, hogy melyek lehetnek a távmunka hátrányai: az elszigetelődés, a kisebb motiváció, otthon a figyelem könnyebben elterelődhet, a munka és a magánélet közötti határ elmosódhat, esetlegesen új technikai kihívásokkal kell szembenézni. Továbbá a távmunka az irodák energiafelhasználását tekintve nem jelenti biztosan a teljes energiafelhasználás csökkenését, ugyanis  az otthoni munkavégzés során plusz energiafelhasználást generálunk (világítás, számítógép).

Bár az otthoni munkavégzés eddig ideiglenesen volt csak életünk része, a jövőben a vállalatoknak érdemes fontolóra venniük a távmunka olyan előnyeit is, mint például, hogy az otthoni munkavégzéssel az alkalmazottak megspórolhatják az ingázásból, forgalmi problémákból adódó időkiesést, illetve az olyan, nagyobb összpontosítást igénylő feladatokat is könnyebben végezhetik el, amelyekhez a manapság népszerű, mozgalmas, nyílt terű irodák nem ideális helyszínek. Ehhez járul hozzá, hogy a munkavállalók csökkenthetik a közlekedési energiafelhasználást is, amennyiben nem tömegközlekedésről van szó.  A vállalatok egy jól bejáratott távmunkarendszerrel hosszú távon akár az irodaterületek bérlésének jellemzően magas költségeiből is lefaraghatnak. A home office vélhetően be fog épülni a mindennapokba, a heti 1 nap otthoni munka még nem fog irodaterületcsökkentést okozni, de heti 2-3 nap már igen.

A végeredmény így az egyéni magatartástól függően különböző lehet: a kibocsátás megtakarítástól akár a többlet kibocsátásokig. Az értékeléshez egyfajta alapul szolgálhat az EcoAct és a Lloyds Bank Csoport közös kiadványa, mely iránymutatást ad az otthoni munkavégzés éghajlati lábnyomának elszámolására.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a hibrid munkavégzés megoldás jelenthet-e. Társadalmi szempontból a hibrid munkavégzés előnyei közé tartozik a rugalmasabb munkavégzés, a munka és magánélet kedvezőbb egyensúlya, esély az egészség hatékonyabb megőrzésére, a magasabb termelékenység, az alacsonyabb költségek, valamint lehetőség arra, hogy a vállalatok a tőlük távolabb élő tehetségeket is alkalmazzák, így a cég vonzóbb lehet a fiatalabb munkavállalók számára is.

A fentiekben felsorolt szempontokat figyelembe véve cégünknél meghallgatásra talált az az igény, miszerint a munkavállalók számára egyre fontosabb, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, ahol a vállalati kultúra része a fenntarthatóságra való törekvés, a környezetvédelem. Ennek érdekében az irodai dolgozók napi ingázásának kiváltására heti két nap otthoni munkavégzés került bevezetésre, mellyel a megtett kilométerek számát és egyben a karbonlábnyomunkat is szeretnénk csökkenteni. Tudjuk, hogy ez csupán egy kis lépés is a fenntarthatóság felé, de mégis nagy lépés számunkra. Csatlakozzon hozzánk Ön is, akár csak egy kis lépéssel!

Tomaj Zsófi fenntartható fejlődés szakértő szerint: „Egy olyan iroda, ahol a fenntarthatóság központi helyen van, növeli a munkával való elégedettséget és javíthatja a termelékenységet. Csökkenti az egy alkalmazottra eső átlagos betegnapok számát. A tehetségmegtartást és a tehetségszerzést is támogatja. Várhatóan a kollégák is szívesen mennek vissza dolgozni otthonról egy olyan térbe, ahol a fenntartható szemlélet magas szinten érvényesül.”